Ha a gilisztákat felvennénk a gabonatermelő országok rangsorára, Oroszországot szorítanák ki a negyedik helyről
A földigiliszták évente mintegy 140 millió tonna gabona termeléséhez járulnak hozzá, ami Oroszország tavalyi gabonatermelését közelíti, írja a Guardian egy friss tanulmányra hivatkozva. A szorgos férgek ráadásul idén túl is szárnyalhatják a világ eddigi negyedik legnagyobb termelőjét: 2023-ban az előrejelzések szerint az orosz terménymennyiség csak 120 millió tonna lesz, ezt a giliszták teljesítménye jócskán meg fogja haladni.
Ha gabonatermelő ország lenne a földigilisztáké, akkor Kína, India és az Egyesült Államok után következne a listában az eddigi negyedik Oroszország helyett az Investopedia elemzése szerint.
A világ gabonatermelésének 6,5 százalékáról gondoskodnak a giliszták, a Guardian példája szerint ez egy átlagos, 15 szeletes kenyér esetén azt jelenti, hogy minden vekniből 1 szeletet a gilisztáknak köszönhetnek a globális fogyasztók. A földigiliszták olyan termények termesztéséért felelősek, mint a rizs, a kukorica, a búza és az árpa, de emellett a hüvelyesek megtermelésében is számottevő szerepet játszanak.
A világszinten megtermelt szójabab, borsó, csicseriborsó és lencse mennyiségének több mint 2 százalékáról gondoskodnak a giliszták. Ezek a hüvelyes termények kevésbé függenek a talajban dolgozó férgektől, mivel saját maguk is képesek a levegő és a talaj nitrogéntartalmát megkötni.
Ennek ellenére a talajban dolgozó földigiliszták tevékenysége felbecsülhetetlen: lazítják és táplálják a termőtalajt, lebontják a szerves anyagokat, szellőztetik a földeket. Ez mind hozzájárul a termelékenység növeléséhez és így a terméshozam emelkedéséhez. Jelenlétük és tevékenységük a talaj vízmegkötésében is fontos.
A giliszták tevékenységét ugyanakkor jelentősen befolyásolja az, hogy a gazdálkodók mennyi mesterséges műtrágyát alkalmaznak a földjeiken. Globálisan ugyan 6,5 százaléknyi termelésért felelősek a férgek, ez az arány viszont Dél-Amerikában 8, Afrika déli részén pedig 10 százalékra adódik. A tanulmány szerzői szerint ennek oka abban keresendő, hogy ezeken a területeken lényegesen kevesebb műtrágyát használnak, mint Európában vagy Észak-Amerikában.
A kutatás során a giliszták mennyiségét és a talaj terméshozamát hasonlították össze, így állapították meg, mennyiben járulhatnak hozzá a gyűrűsférgek a termeléshez. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a talajban nem csak földigiliszták élnek, hanem számos további faj, amelyik kiveszi a részét a termelékenység javításából.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: