Itt az új, magyar, szárazságtűrő búza
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
gabona
Átírhatják a mezőgazdaság eredettörténetét az Üzbegisztánban feltárt 9200 éves árpaszemek
Friss leletek szerint már évezredekkel az első földművelők érkezése előtt arathatták a vadárpát a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögetők, akik így gabonán, pisztácián és almán élhettek vígan a térségben.
Ahelyett, hogy alkalmazkodna, a magyar agrárpolitika továbbra is a klímaváltozásra legérzékenyebb gabonatermesztést támogatja
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy a krízisterületté váló Kárpát-medencében aligha folytatható a mostani mezőgazdálkodás.
A magyar kormány egy összeesküvés-elméletre alapozza a génmódosított ukrán gabonával való riogatást
A nemzeti konzultáció eredménye szerint a magyarok 99 százaléka nem kér az ukrán GMO-növényekből. Csakhogy valójában épp az orosz invázió vágta el az EU-t a GMO-mentes ukrán gabonától, és nyitott utat például a génmódosított amerikai és brazil kukorica előtt.
Válságban a harmadik világot ellátó ukrán gabonatermelés, és nem igazán látszik a kiút
Az orosz invázió ellen harcoló ország gabonatermelése 29 százalékkal esett vissza, miközben az üzemanyag és a vetőmag és a műtrágya ára nő. Az ágazat vesztesége idén meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Ha a gilisztákat felvennénk a gabonatermelő országok rangsorára, Oroszországot szorítanák ki a negyedik helyről
Egy friss tanulmány mutat rá, hogy a földigiliszták a világ gabonatermelésének mintegy 6,5 százalékáért felelősek, így őket csak Kína, India és az USA előzi meg.
A tavalyi aszályban a magyar GDP 3 százaléka is eléghetett
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének kutatója szerint a magyar mezőgazdaság ma két nagy kihívással néz szembe: a klímaváltozással és a kelet-európai gabonainvázióval. Miközben ezekhez alkalmazkodni kellene, épp ellentétes folyamatok zajlanak, amelyek gyökerei a 19. század második felére nyúlnak vissza.
A globális gabonatermés kevesebb mint feléből lesz csak élelmiszer
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Szén-dioxidot habzsoló, génszerkesztett szupernövényekkel tisztítaná meg a légkört egy Nobel-díjas kutató
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.
A klímaváltozás az ukrajnai háborúnál is drasztikusabban alakíthatja át az európai gabonatermesztést
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
A háború történelmi csúcsra emelte a globális élelmiszerárakat
A gabonafélék ára 17 százalékkal, a növényi olajoké 23 százalékkal nőtt egy hónap alatt, a cukor 20 százalékkal drágább, mint egy éve, a hús pedig többe kerül, mint valaha – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.
Az árupiac gátlástalan királyai: a nyersanyag-kereskedők
A commodity tradereknek nem számít, hogy kapitalistával vagy kommunistával, diktátorral, üzletemberrel vagy éppen polgárháborús milícia vezetőjével kötnek üzletet, amíg van benne profit. A Bloomberg két újságírójának idén megjelent könyve, a The World for Sale elképesztő történeteken keresztül mutatja be a nyersanyag-kereskedők világát.
Megállíthatatlanul nő az étolaj ára, mert Kína minden alapanyagot felvásárol
Az elmúlt egy évben elszabadultak a globális élelmiszer-árak, Magyarországon például negyedével drágult az étolaj. A töretlen áremelkedés okait a tőzsdei időjárás-spekulációban, az amerikai biodízellázban és abban kell keresni, hogy a sertéspestisjárvány végével újra több a disznó Kínában.
20 éve először idén csökkenhet a világ hústermelése
A magyarázat nem a klímaváltozás miatti aggodalom, hanem a sertéspestis – írják a ENSZ élelmezésügyi szervezetének új jelentésében.
Megmenekült a sör és a whisky: aszálynak ellenálló gént izoláltak az árpában
A génszerkesztett árpa kevesebb vizet igényel és jobban bírja a szárazságot. Ráadásul a szuperképességet szabályozó gén minden növényfajtában megtalálható, így a skót whiskygyártók félelméből született kutatásnak az egész agrárium örülhet.