A NASA megmutatta az aszteroidamintákat, amiket az OSIRIS-REx hozott el a Bennuról

2023.10.12. · tudomány

Először mutatták meg a nagyközönségnek szerdán a NASA vezetői és kutatói a houstoni Johnson Űrközpontban azokat a mintákat, amelyeket a múlt hónapban a NASA OSIRIS-REx űrszondája hozott vissza a 4,5 milliárd éves Bennu kisbolygóról. A kutatók reményei szerint az élet keletkezésének megfejtéséhez vihetnek közelebb a minták, amelyek az első vizsgálatok szerint vizet és magas széntartalmú összetevőket is tartalmaznak.

link Forrás

„Az OSIRIS-REx-minta a legmagasabb széntartalmú minta, amelyet valaha űrszonda a Földre visszahozott, és még a jövő generációknak is elegendő muníciót ad ahhoz, hogy a bolygónkon kialakult élet eredetét vizsgálhassák” – mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója a minták bemutatásakor.

Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem munkatársa és a NASA OSIRIS-REx missziójának vizsgálatvezetője azt mondta, azzal, hogy a Bennu kisbolygóról származó porban és apró kövekben megőrzött ősi titkokba mélyednek, egy olyan időkapszulát nyitnak ki, amely a Naprendszer keletkezésébe enged páratlan bepillantást. „A szénben gazdag anyagok sokasága és a vizet hordozó agyagásványok jelenléte csak a kozmikus jéghegy csúcsát jelentik” – mondta.

Az OSIRIS-REX űrszonda mintavételi edénye a Bennu kisbolygóról származó mintákkal
photo_camera Az OSIRIS-REx űrszonda mintavételi edénye a Bennu kisbolygóról származó mintákkal. Fotó: HANDOUT/AFP

A földközeli Bennu kisbolygóról 2020-ban vett mintát az OSIRIS-REx űrszonda, amely több millió kilométer megtétele után idén szeptember 24-én tért vissza újra a Földre, amikor a Utah állambeli Salt Lake City közelében, egy 7000 négyzetkilométeres katonai gyakorlóterületen landolt. Ezután a kapszulát a NASA houstoni Johnson Űrközpontjába szállították, és kifejezetten az erre a célra létrehozott tisztaterekben elkezdték megvizsgálni a mintákat.

A Bennut a csillagászok a bolygónkra potenciálisan veszélyt jelentő égitestként tartják számon. A 492 méter átmérőjű égitest a következő évszázad végén, 2182-ben jelenti majd a legnagyobb kockázatot, amikor becsapódásának esélye a NASA adatbázisa szerint 1 a 2700-hoz, vagyis még így is mindössze 0,04 százalék lesz. A szonda 2016-ban indult útnak a vízhez hasonló illékony anyagokban és szénben gazdag aszteroidához, amihez két évvel később érkezett meg.

„A szén és a víz még nem élet, de az élethez szükséges építőelemek, és a mintákban még más alapvető anyagok és ásványok is vannak” – mondta Timothy Glotch, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója. Paul Byrne, a St. Louisban működő Washington Egyetem munkatársa szerint a minták utalhatnak arra, hogyan keletkezhetett a víz a Földön, és mikor lehetett jelen más bolygókon. A vizsgálat olyan kérdésekre adhat választ, hogy a víz már a Föld keletkezésekor jelen volt-e, vagy csak később jelent meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás