Négyezer éven át ismeretlenül hevert, de most kincses térképként ünneplik a régészek azt a kődarabot, amelyen titokzatos jelek jelölhetnek fontos ősi helyszíneket. A táblát eredetileg 1900-ban fedezte fel egy francia történész, ám mivel nem tudta értelmezni, nem foglalkozott vele többet, így a Nyugat-bretagne-i Egyetem (UBO) régészeinek 2014-ben újra fel kellett azt fedezniük.

Az úgynevezett Saint-Belec-i táblát 2021-ben Európa legrégibb térképének nyilvánították, és azóta is próbálják megfejteni a véseteket, ami a kőtábla pontosabb datálását és az elveszett műemlékek felfedezését is segítheti.

Bár az ősi lelőhelyeket általában kifinomult radarokkal, légi felvételek segítségével vagy városi építkezések során, véletlenül fedezik fel, Yvan Pailler, az UBO professzora szerint a kőtábla új irányt mutathat: „A térképet arra használni, hogy megpróbáljunk régészeti lelőhelyekre bukkanni, nagyszerű megközelítés. Soha nem dolgozunk így. Ez egy kincses térkép.”

A térkép nagyjából 30x21 kilométeres területet jelöl, és a francia régészek a teljes terület felmérését tervezi, hogy összevethessék a jelöléseket az azoknak megfelelő helyszínekkel. Ez a munka azonban szerintük akár 15 évig is eltarthat.

A kutatóknak már több szimbólumot sikerült azonosítaniuk a táblán. A kődarab egyes dudorai és vonalai a Bretagne-ban, Franciaország legnyugatibb régiójában található Roudouallec település folyóit és hegységeit jelöli – a mai térképekkel körülbelül 80 százalékos egyezésben.

A tábla apró lyukakkal van tele, amik a régészek szerint sírhalmokra, lakóhelyekre vagy ásványlelőhelyekre utalhatnak. Ez a régészek szerint új leletek egész áradatához vezethet, de egyelőre a tábla eredeti lelőhelyén tartottak ásatást, ami egyben Bretagne egyik legnagyobb bronzkori temetkezési helye.

Az ásatás során a kőtábla több letört darabját is megtalálták, amiket valamikor később sírfalakba építettek. Ez Pailler szerint a bronzkori települések hatalmi dinamikájának változásait jelezheti, ugyanis a térkép valószínűleg egy ősi királyságot jelöl, amelynek lázadások vethettek véget, így miután a vésett tábla már volt aktuális, arra ítéltetett, hogy darabokra törjék, és építőanyagként használják fel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nem Jézusnak, hanem egy görög türannosznak állított emléket a názáreti kőtábla

Dippold Ádám tudomány 2020. március 6.

Egy 1878-ban előkerült kőtábláról sokáig azt feltételezték, hogy eredetileg Jézus sírjánál helyezték el, egy friss kutatás szerint viszont Nikiász sírját őrizte. A türannosz halála után a polgárok meggyalázták a holttestét, a táblán pedig a hullagyalázást tiltó rendelkezések olvashatók.

Ritka bronztükröt találtak egy görög kurtizán 2300 éves sírjában Jeruzsálemben

Bodnár Zsolt tudomány 2023. szeptember 28.

A hetairák voltak a hellenisztikus kor gésái, a most talált sírhelyet az ott talált luxustükör miatt tulajdonítják egy ilyen nőnek.

Kőlapon őrölt fűszermaradványok alapján alkották újra a 2000 éves vietnámi curry receptjét

Bodnár Zsolt tudomány 2023. július 25.

Indiában már 4000 éve is készítettek curryt, de kétezer évvel később Délkelet-Ázsiában is elterjedt a fogás. A régészek szerint a fűszerkereskedelem a népek vándorlására és keveredésére is nagy hatással volt.