Kőlapon őrölt fűszermaradványok alapján alkották újra a 2000 éves vietnámi curry receptjét
A dél-vietnámi Oc Eo régészeti lelőhelyen még 2018-ban ásták ki két méter mélyről azt a homokkőből készült őrlőlapot, amelynek elemzéséből – a rajta talált fűszermaradványok alapján – most kiderült, hogy a területen 2000 évvel ezelőtt a curry jelentette a gasztronómia egyik csúcsát.
„A curry elkészítéséhez nemcsak a fűszerek széles választéka, hanem őrlőszerszámok, temérdek idő és emberi erőfeszítés is szükséges. Figyelemre méltó, hogy közel kétezer évvel ezelőtt Indián kívül is előszeretettel fogyasztottak curryt, amit szorgalmas elkészítésük nyomai is bizonyítanak” –.idézi a CNN Hung Hiszao-csunt, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem régészeti tanszékének tudományos főmunkatársát.
A helyszínen, amely egykor egy Funan nevű délkelet-ázsiai királyság kereskedelmi központja volt, a kőtáblán és a növények aprításához használt eszközökön talált mikroszkopikus maradványokat elemezték. A kutatók számos olyan konyhai fűszer nyomát kimutatták, amely a világ különböző pontjairól ered: kurkuma, gyömbér, ujjgyökér, kencur, galangál, szegfűszeg, szerecsendió és fahéj. A kutatók elmondták, Vietnámban és Délkelet-Ázsia más részein ma is hasonló fűszerekből készítik a curryt – a galangált például máshol nem nagyon találni curryreceptekben.
Indiában már valószínűleg 4000 éve is fogyasztottak curryt (ezt edényekben és ősi foglepedékben talált fűszernyomok bizonyítják), de a friss felfedezés azt mutatja, hogy a curry készítése Indián túl is hosszú múltra tekint vissza. A kutatócsoport bejelentette, hogy hamarosan nekilát a vietnámi őrlőlapon talált nyomok alapján valószínűsített 2000 éves recept elkészítésének.
A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy ki készíthette el a curryt a lelőhelyen, de valószínűleg India felől érkező bevándorlók, vagy a dél-ázsiai kultúra képviselői, követői lehettek. DNS-minták alapján már korábban kimutatták a Dél-Ázsiából Délkelet-Ázsiába irányuló népességmozgást az időszámításunk szerinti 1. és a 3. század között.
A tanulmány azt a gondolatot erősíti, miszerint a globális fűszerkereskedelem nagy szerepet játszott a különböző kultúrák és gazdasági rendszerek összekötésében. A kutatók szerint a felfedezés során mégis az volt a legmeglepőbb, hogy a szerecsendiómagok egy részén még mindig érezni lehetett az egyedi aromát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: