Egy három országra (az Egyesült Királyságra, Dániára és Ausztriára) kiterjedő kutatás eredményei szerint a kutyatartók valamivel több pénzt áldoznak házikedvenceik egészségügyi ellátására és biztosítására, mint a macskatartók. A CBS News számolt be a tanulmány megállapításairól, amit a Koppenhágai Egyetem kutatói végeztek egy sor korábban publikált eredmény értékelésével együtt.

Peter Sandøe és munkatársai közel 18 ezer állattartóval töltetett ki kérdőíveket a három országban, ügyelve arra, hogy nagyjából azonos számban legyenek a kutya- és a macskatartók. Először a Lexington Attachment to Pets Scale-t (LAPS, Lexington-féle háziállathoz való ragaszkodás skála) kellett kitölteniük a résztvevőknek, amiben többek között olyan állítások érvényességét kell megjelölni, mint hogy „Azt hiszem, a háziállatom a legjobb barátom".

Kikérdezték az állattartókat arról is, hogy kötöttek-e kedvenceikre kisállat-biztosítást és megkérdezték tőlük, hogy mennyit lennének hajlandók elkölteni az állatok életmentő kezeléseire.

A három bevont ország fejlettségi, gazdasági és jövedelmi helyzete hasonlónak mondható, az állatpreferenciában viszont mutatkoznak eltérések, és ez a kérdőívek eredményein is megmutatkozott. A brit állattartók viszonylag kiegyenlítettek a kutya- és macskatartás tekintetében, Dániában viszont inkább a kutyatartás dominál, ami Ausztriában még jellemzőbb.

Minden vizsgált országról elmondható, hogy a kutyatartók magasabb pontszámot értek el a LAPS-en és a kutyáknak nagyobb arányban volt egészségbiztosítása is, mint a macskáknak. Korábbi kutatások eredményei alapján ezt okozhatná a kutyák viselkedése, csakhogy ez az úgynevezett viselkedéses hipotézis is cáfolható, helyette az állattartás kulturális vonatkozásai játszhatnak szerepet a különbségek kialakulásában.

Az sem mindegy, hogy földrajzilag hol vizsgáljuk az állattartáshoz való hozzáállást: az amerikai kontinensen például a macskákat egyértelműen benti tartással vállalják a gazdáik, viszonylag kevés cica mászkálhat kedvére odakinn. Ez az arány épp a fordítottja Dániában, ott minden 4. vagy 5. állat bóklászhat az utcán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

„Gyereket soha nem akartam, de a kutyámért a végletekig hajlandó vagyok elmenni”

Balázs Zsuzsanna tudomány 2023. április 4.

Magyarországon lényegesen több kutyát tartanak, mint ahány gyerek él a hazai háztartásokban. De hogy kerül a nagyvárosi éttermekbe több kutya, mint gyerek, és mit várnak azoknak a szállodáknak a vendégei, ahová egy gyerek be sem teheti a lábát, a kutya viszont az ágyban aludhat?

Egymilliárd kutya él velünk, és a Föld már alig bírja el az ökológiai lábnyomukat

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 3.

A természetvédelmi területeken kóborló kutyák rettegésben tartják a vadon élő fajokat, elkergetik a madarakat, fosztogatják a fészkeiket, ürülékük pedig valódi ökológiai bomba. Pórázon vagy anélkül sétáltatva is képesek csökkenteni más állatok populációit. A kutyásoknak nincs mitől tartaniuk: általános kutyátlanítás helyett a felelős védekezés a cél.

Kuvasz, puli, komondor: a kutyatartás mint önreflexió és identitáskeresés

Fedeles-Czeferner Dóra tudomány 2022. december 31.

Miben különbözik a kutyatartás a nagyvárosokban és falun? Miért fontos identitásképző erő, ha egy ország saját kutyafajtákkal rendelkezik? A decemberi Glossza podcastban bemutatkozik az első magyar kutyás dokumentumfilm és a Kiscelli Múzeum kutyatartás-történeti kiállítása.