Mit köszönhetünk a hidegháborúnak? 396 római erődöt!
A mai Szíria és Irak területén lévő római erődítmények szerepéről az 1920-as évek óta vitatkoznak a régészek: Antoine Poidebard jezsuita hittérítő és műkedvelő régész ekkor kezdte el a levegőből felmérni az egykori régészeti emlékeket, amelyek közül sok mára már megsemmisült.
Poidebard, a légi régészet úttörője 1934-ben publikálta a kutatásai eredményeit, és arra jutott, hogy az általa feltérképezett 116 egykori erőd a Római Birodalom határának védelmét szolgálta. Ezt már a kortársai közül is többen vitatták, egy friss kutatás szerint úgy tűnik, hogy joggal.
Az amerikai hadsereg 1960 és 1972 közötti Corona és az 1971 és 1986 között zajló Hexagon projektben részletes műholdfelvételeket készített a térségről, ezeket 1995-ben, illetve 2011-ben oldták fel a titkosítás alól. A Dartmouth College régészei a képek vizsgálata során 396 további erődítmény nyomait azonosították, ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az erődök kelet-nyugati irányban helyezkedtek el, nem pedig észak-déliben.
Helyőrségek helyett oázisok
Ez a kutatók szerint azt is jelenti, hogy az erődöknek inkább kereskedelmi, mint védelmi szerepük volt: a helyőrségek gondoskodtak a karavánok és az utak biztonságáról. Az erődök elhelyezkedése azt is valószínűsíti, hogy az itteni utak javarészt kereskedelmi igényeket láttak el, persze emellett a római katonák könnyű mozgósításához is jól jöttek.
Ez az első eset, hogy műholdfelvételek alapján vizsgálják a Poidebard által megfigyelt területeket, a régi felvételek pedig felbecsülhetetlen értékűek: a kémműholdak képein már csak 38 egykori erőd nyomai láthatóak azok közül, amiket a francia régész feltérképezett, a többi a mezőgazdaság, a városiasodás és az extrém hőség miatt mára elpusztult.
Jesse Casana régész, a kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője szerint ez alapján érdemes lehet átértékelni mindazt, amit a római birodalom határairól gondolunk: valószínűleg ez a térség jóval átjárhatóbb és kevésbé erőszakos volt, mint azt korábban feltételezték.
Casana szerint ezek az utak és erődök inkább az áruk és a gondolatok zavartalan áramlásáról gondoskodtak, mint arról, hogy a birodalom határain kívül tartsák a barbárokat. A régész szerint a kutatás azt is jól mutatja, hogy a bezárkózás és a falak építése sosem működött: Casana szerint ha van valami, amit a mai világ megtanulhat a régészetből, az éppen ez a lecke.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: