Mit köszönhetünk a hidegháborúnak? 396 római erődöt!
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/78nrXRwnaxu37V85s-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A mai Szíria és Irak területén lévő római erődítmények szerepéről az 1920-as évek óta vitatkoznak a régészek: Antoine Poidebard jezsuita hittérítő és műkedvelő régész ekkor kezdte el a levegőből felmérni az egykori régészeti emlékeket, amelyek közül sok mára már megsemmisült.
Poidebard, a légi régészet úttörője 1934-ben publikálta a kutatásai eredményeit, és arra jutott, hogy az általa feltérképezett 116 egykori erőd a Római Birodalom határának védelmét szolgálta. Ezt már a kortársai közül is többen vitatták, egy friss kutatás szerint úgy tűnik, hogy joggal.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7xpRQsuuhHywHuA4s.jpeg)
Az amerikai hadsereg 1960 és 1972 közötti Corona és az 1971 és 1986 között zajló Hexagon projektben részletes műholdfelvételeket készített a térségről, ezeket 1995-ben, illetve 2011-ben oldták fel a titkosítás alól. A Dartmouth College régészei a képek vizsgálata során 396 további erődítmény nyomait azonosították, ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az erődök kelet-nyugati irányban helyezkedtek el, nem pedig észak-déliben.
Helyőrségek helyett oázisok
Ez a kutatók szerint azt is jelenti, hogy az erődöknek inkább kereskedelmi, mint védelmi szerepük volt: a helyőrségek gondoskodtak a karavánok és az utak biztonságáról. Az erődök elhelyezkedése azt is valószínűsíti, hogy az itteni utak javarészt kereskedelmi igényeket láttak el, persze emellett a római katonák könnyű mozgósításához is jól jöttek.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7xpRZDgs8xKsPXPFs.png)
Ez az első eset, hogy műholdfelvételek alapján vizsgálják a Poidebard által megfigyelt területeket, a régi felvételek pedig felbecsülhetetlen értékűek: a kémműholdak képein már csak 38 egykori erőd nyomai láthatóak azok közül, amiket a francia régész feltérképezett, a többi a mezőgazdaság, a városiasodás és az extrém hőség miatt mára elpusztult.
Jesse Casana régész, a kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője szerint ez alapján érdemes lehet átértékelni mindazt, amit a római birodalom határairól gondolunk: valószínűleg ez a térség jóval átjárhatóbb és kevésbé erőszakos volt, mint azt korábban feltételezték.
Casana szerint ezek az utak és erődök inkább az áruk és a gondolatok zavartalan áramlásáról gondoskodtak, mint arról, hogy a birodalom határain kívül tartsák a barbárokat. A régész szerint a kutatás azt is jól mutatja, hogy a bezárkózás és a falak építése sosem működött: Casana szerint ha van valami, amit a mai világ megtanulhat a régészetből, az éppen ez a lecke.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: