Az emberi agy működését imitáló chipet fejlesztett az IBM
Az IBM Research bemutatta a NorthPole nevű chip prototípusát, amely a cég kaliforniai kutatói szerint az emberi agy felépítésén alapul, és ezáltal nemcsak jelentősen javíthatja a számítógépek hatékonyságát, de olyan rendszereket is létrehozhat, amelyek túllépnek a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) korlátain.
A technológia világa hiába épül az innovációra, ahogy a New Atlas is megjegyzi, még mindig rengeteg eszköz felépítésében ragaszkodunk a múlthoz – elég, ha csak az írógépektől eredő billentyűzetkiosztásra gondolunk, vagy arra, hogy még mindig telefonnak nevezzük azokat a zsebszámítógépeket, amiket csak mellékesen használunk hangalapú kommunikációra.
Ugyanígy képzik a mai számítógépek alapját azok a tervezési technikák, amelyek még a korai gigantikus, egész szobát kitöltő számítógépek idejéből erednek. Ezek működését még csak úgy lehetett biztosítani, hogy az egyes funkciókat (vezérlés, logika, memória) külön egységekre osztották, és az ezek közötti adatátvitel működtette a rendszert.
Az 1945-ben létrehozott Neumann-architektúra szűk keresztmetszete (az egységek közötti váltás) azonban jelentősen korlátozza a rendszer teljesítményét bizonyos felhasználások esetén – ezt igyekezett kiküszöbölni az IBM a NorthPole chippel. A cég kutatói szerint ugyanis az emberi agy sokkal energiatakarékosabb, mint bármilyen számítógép, ezért létrehozták „az agy halvány ábrázolását egy szilíciumszelet tükrében”.
A chip lényegében az agy szinapszisait imitáló, neurálisháló-alapú architektúrát használ a különálló funkciók összekapcsolására, így például a processzor egyben memóriaként is működik. A 22 milliárd tranzisztort és 256 magot magában foglaló chip 20-szor gyorsabb és 25-ször hatékonyabb a mesterségesintelligencia-alapú feladatokat végző mai egységeknél, és mivel nincs szükség a nagy teljesítményű rendszerekhez szükséges hűtőrendszerekre, jócskán csökkenti az energiapazarlást is.
A NorthPole így megnyitja az utat olyan hálózatok létrehozása előtt egyetlen chipen, amik minden olyan feladatot képesek helyben elvégezni, amihez ma hatalmas szerverparkok és felhőszolgáltatások szükségesek. A nagy mennyiségű adatot önállóan kezelni képes független rendszerek így olyan, a mesterséges intelligenciához kötődő feladatokat forradalmasíthatnak, mint az arcfelismerés, a képosztályozás, a természetesnyelv-feldolgozás, a beszédfelismerés vagy a megbízható önvezető rendszerek kialakítása.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: