A gombafonalakból készített memrisztorok képesek másolni az idegsejtek működését
A kísérleti siitake-áramkörök tudnak annyit, mint a hagyományos félvezetők, ráadásul olcsóbbak és az elektronikai hulladékkal szemben a környezetet sem terhelik.
A kísérleti siitake-áramkörök tudnak annyit, mint a hagyományos félvezetők, ráadásul olcsóbbak és az elektronikai hulladékkal szemben a környezetet sem terhelik.
„A mesterséges intelligencia szimulációjához olyan szervert tervezünk építeni, ami egy száz méter hosszú, száz méter széles és tíz centiméter vastag agyszövetfarm, több millió elektródával” – mondta a Qubit kérdésére a svájci FinalSpark alapítója. Hamarosan eljöhet az idő, amikor emberi agyi organoidok szolgálják ki az AI igényeit.
Korábban csak ipari felhasználásra hoztak létre hasonlókat, de az energiatakarékosságot akár 100-szorosan segítő Spiking Neural Processor T1 jövőre bárkinek elérhető lesz.
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
A forradalmi NorthPole 20-szor gyorsabb és 25-ször energiahatékonyabb a mesterséges intelligencia feladatait ellátó mai chipeknél.
– A programozás olyan, mint a kötögetés vagy a vacsorafőzés – ezzel csábították a múlt század közepén a nőket a számítástechnikai cégek, amelyek gyakran kilo-girl-órában mérték a számítási teljesítményt. De hogyan vették át a férfiak az uralmat az IT-ben, és vissza lehet-e fordítani a folyamatot?
Az idei Múzeumok Éjszakáján, június 25-én bárki kipróbálhatja a Tücsöknek becézett modell replikáját a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán.
Az akkor már piacon lévőkkel ellentétben a teljesen moduláris felépítése miatt képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Az amerikai személyi számítógép első európai klónját magyarok dobták piacra Proper-16 márkanéven, ráadásul már 1982-ben.
2020 rettentő hosszú évnek tűnt, pedig tavaly júliusban mérték a valaha volt legrövidebb napot az elmúlt fél évszázadban.
A koppenhágai Niels Bohr Intézet és a francia CEA-Leti mikroelektronikai vállalat kutatói a napokban álltak elő az általuk fejlesztett, kvantumszámítástechnikai műveletekre alkalmas szilíciumprocesszorral.
Német kutatók alig néhány mikrométer átmérőjű korongok gerjesztésével olyan mágneses örvényeket hoztak létre, amelyek viselkedése meglepő módon hasonlít az idegsejtekben zajló folyamatokra.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság egyetlen idővonalra helyezte a magyar informatikatörténet legfontosabb állomásait, Kempelen Farkastól a legmenőbb magyar startupokig.
A Vakondok 4 – Végigjátszás visszarepíti a nézőt a nyolcvanas évekbe, azokba a daliás időkbe, amikor a bit még magnókazettán terjedt, a gép Commodore volt, a férfi meg férfi.