Először sikerült egérembriókat tenyészteni az űrben
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó japán kutatók először tettek kísérletet egérembriók tenyésztésére az űrben. A Földön kinyert, majd lefagyasztott embriókat 2021-ben juttatták el az ISS-re, írja a New Scientist.
Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője szerint ugyanis van esély arra, hogy a Marsra tartó emberek a 6 hónapos út során teherbe essenek, az egérembriók vizsgálatával pedig annak szeretnének utánajárni, hogy ez mennyire kockázatos a magzatokra nézve.
A fagyasztott embriók speciális tárolóedényekben érkeztek meg 2021-ben a Nemzetközi Űrállomásra. A gyors felolvasztást követően a kutatók 4 napig tenyésztették az embriókat, majd kémiai módszerekkel tartósították, és egy másik űrhajóval visszaküldték őket a Földre.
Vakajama szerint a tenyésztést azért nem lehetett 4 napnál tovább folytatni, mert az embriók nem képesek ennél tovább életben maradni a méhen kívül. A visszaérkezett mintákat a kutatócsoport alaposan megvizsgálta, ebből kiderült, hogy a súlytalanságnak és a magas sugárterhelésnek való kitettség ennyi idő alatt nem károsította a sejteket.
Az embriók normális szervezeti fejlődést mutattak, a magzat és a méhlepény lapaját képező sejtcsoportok is differenciálódni kezdtek. Ez az eredmény azért is fontos a kutatók szerint, mert korábban úgy vélték, pont ezt a folyamatot zavarhatja meg a súlytalanság.
Vakajama egy korábbi, patkányokkal végzett kutatás eredményeire hivatkozva úgy véli, hogy az emlősök szaporodása lehetséges az űrben, az embrionális és a magzati fejlődést sem zavarja meg jelentősen az űrben tartózkodás. Az viszont, hogy egy teljes terhesség, és maga a szülés zavartalanul lefolytatható-e a súlytalanságban, egyelőre kérdéses.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egyszerre tűnik fantasztikusnak és hátborzongatónak a laborban előállított emberi embriómodell, de mire jó valójában?
Az izraeli Weizmann Intézet kutatói szerdán jelentették be, hogy sikerült petesejt és hímivarsejt nélkül létrehozniuk és 14 napig nevelgetniük egy emberi embrióra kísértetiesen hasonlító képződményt. Mit műveltek pontosan, és miben rejlik a kísérlet jelentősége?
Petesejtre, hímivarsejtre és anyaméhre sem volt szüksége a szintetikus embriókat alkotó izraeli kutatóknak
Az izraeli kutatócsoportnak maroknyi testi őssejtből sikerült eljuttatni az általuk létrehozott szintetikus embriókat az egerek természetes embrionális fejlődésének a feléig.
Szintetikus embriókat hoztak létre pusztán őssejtekből egy áttörő kutatásban
A forradalmian új módszer sem petesejteket, sem hímivarsejteket nem használ.