Szintetikus embriókat hoztak létre pusztán őssejtekből egy áttörő kutatásban
Jogi és etikai kérdéseket is felvet az a sikeres kísérlet, amiben petesejt és hímivarsejtek nélkül tudtak embriókat létrehozni brit kutatók. Bár a laborembriók felbecsülhetetlenül értékesek lehetnek genetikai problémák és a vetélések biológiai okainak megállapításában, a legtöbb országnak nincs megfelelő szabályozása rájuk.
A létrejött embriók ugyan szívvel és aggyal nem rendelkeznek, de tartalmaznak olyan sejteket, amelyek a méhlepény és maga az embrió további fejlődéséhez szükségesek.
Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Technológiai Intézet munkatársa szerdán a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság bostoni találkozóján elmondta, hogy olyan embriószerű modelleket hoztak létre, amikhez nem volt szükség sem spermiumokra, sem petesejtekre, csupán az őssejtek átprogramozására.
A törvényi szabályozás értelmében jelenleg elképzelhetetlen, hogy ilyen embriókat beültessenek nők méhébe, hogy ott fejlődjenek tovább, arra viszont alkalmasak, hogy különböző laborvizsgálatoknak vessék alá őket. Egyelőre ugyanis az sem világos, hogy képesek-e egyáltalán megfelelően tovább fejlődni a modellembriók. Ha igen, akkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tudósok megfejtsék és feltárják, mi történik a fejlődés első időszakában, amit eddig legálisan csak a 14. napig tenyésztett embriókkal tudtak vizsgálni. A szintetikus embriókkal viszont átléphető a kéthetes határ, így vizsgálhatók a genetikai rendellenességek és az atipikus fejlődés is.
A Cambridge-Caltech laboratórium munkatársai egyelőre csak alig több mint 14 napig tenyésztették a mesterséges embirókat, a modellstruktúrák pedig ezidő alatt elérték a gasztrulációnak nevezett fejlődési fázist. Ekkor kezdődik meg a különálló sejtvonalak kialakulása és a test alapvető tengelyeinek létrejötte. Dobogó szíve, agya és belei azonban még nincsenek ilyenkor.
Arra viszont a korábbi állatkísérletek rámutattak, hogy sem a mesterséges egérembriók, sem a majomembriók nem fejlődtek tovább beültetés után a felnőtt állatok méhében. Az, hogy ennek milyen biológiai korlátai vannak, egyelőre nem ismert.
A tudósok pedig nem csak a kísérletek folytatásával vannak elfoglalva, írja a lap. Fontos számukra az is, hogy megfelelő szabályozás szülessen a hasonló szintetikus embriók kezelésére, ehhez már most önkéntes iránymutatásokon dolgoznak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
