Irdatlan cunamit indított el a Földet 66 millió éve eltaláló Chicxulub kisbolygó, de nem ez törölte el a Föld színéről az akkor élt fajok háromnegyedét, hanem az ezt követő becsapódási tél. A legnagyobb pusztítást egy friss kutatás szerint a finom szilikátos por végezte: a légkörben lebegve eltakarta a Napot, és tizenöt évre sötétségbe borította a Földet.

A becsapódási tél önmagában persze nem számít újdonságnak, a kutatók az eddigiekben viszont nem tudtak dűlőre jutni abban, hogy mi kongatta meg a lélekharangot a dinoszauruszok, pteroszauruszok és nagyobb tengeri hüllők felett: az egész bolygón pusztító erdőtüzekből származó korom, a légkörbe került kén vagy a vulkánkitörések.

A pusztító por

A mostani kutatásban egy észak-dakotai lelőhelyen feltárt üledék alapján rekonstruálták, hogy mi kerülhetett a légkörbe a becsapódás után. A 66 millió évvel ezelőtti klíma modellezése után rájöttek, hogy a körülbelül 2000 billió tonnányi por tizenöt éven át is lebeghetett a légkörben, emiatt a Föld hőmérséklete 15 fokkal csökkent, a fotoszintézis pedig két évre leállt a bolygón.

Cem Berk Senel, a tanulmány egyik szerzője szerint éppen a fotoszintézis leállása lehetett a legpusztítóbb vonása a becsapódási télnek. Philippe Claeys geológus, a tanulmány társszerzője szerint a folyamatot az általuk vizsgált sziklapor gátolja a legeredményesebben.

A kutatók a tanulmányban arra is felhívják a figyelmet, hogy az általuk vizsgált minták alapján úgy tűnik, hogy sokkal több finom por került a légkörbe, mint korábban feltételezték, így nagyobb szerepet is játszott a becsapódás utáni klíma alakításában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Föld nem sokszor látott akkora cunamit, amekkorát a kréta végi kisbolygó-becsapódás indított el

Tóth András tudomány 2022. október 10.

A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.

Tavasz volt a Föld északi féltekén, amikor kihaltak a dinoszauruszok

Tóth András tudomány 2022. február 23.

Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.

Találtak egy 66 millió éves krátert, aminek köze lehet a dinoszauruszok kihalásához

Tóth András tudomány 2022. augusztus 21.

8,5 kilométer átmérőjű struktúra fekszik 900 méterrel a tenger alatt a nyugat-afrikai Guinea partvidéke közelében. Könnyen elképzelhető, hogy egy kisbolygó becsapódása hozta létre.