66 millió évvel ezelőtt a Chicxulub-kisbolygó eltörölte bolygónkról az összes nem-madár dinoszauruszt és tömeges kihalást indított. Egy friss kutatás szerint az ekkor Észak-Amerikában, a becsapódáshoz közel élő éjjeligyíkfélék valahogy viszont mégis fennmaradtak.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
Egy friss kutatás szerint a kisbolygó becsapódása után 15 éven át tartó sötétség vette kezdetét.
Robert DePalma hosszú évek kutatása után tiszteletét tette a NASA-nál, és elmesélte, miért gondolja úgy, hogy az Észak-Dakotában talált apró töredékek abból a Chicxulub nevű kisbolygóból származhatnak, ami 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott, és véget vetett a dinoszauruszok uralmának.
Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.
Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.
Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.