Különleges sírt tárt fel egy cseh régészeti kutatócsoport az egyiptomi Abu-Szírban. Az eddig ismeretlen írnokot a nekropolisz nyugati részén helyezték végső nyugalomra, az itteni sírokba jellemzően magas rangú hivatalnokokat vagy katonatiszteket temettek a XXVI-XVII. dinasztia idején, az időszámításunk előtti 5-6. században.

Dzsehutiemhat sírját valószínűleg már az ötödik században kirabolták, így vagyontárgyak nem kerültek elő belőle, de a kőből készült szarkofág és a falon látható vésetek épségben maradtak. A síraknának csak a központi terme maradt meg, ezt ismeretlen okoknál fogva egy másik sírról eltávolított faragott kövekkel töltötték fel.

A kamra 3,2 méter hosszú, 2,6 méter széles és 1,9 méter magas, az északi oldalfalára pedig kígyómarás elleni varázslatokat véstek. A szarkofág tetején Ízisz és Nepthüsz képmása található, a belső felén pedig Imentet, a Nyugat istennőjének a képe látható. Bár Dzsehutiemhat múmiáját eltávolították a szarkofágból, a régészek a kamra padlóján több csontot is találtak, ezek alapján úgy tűnik, hogy a 25 éves kora környékén elhunyt írnok súlyos csontritkulásban szenvedett, a gerincét pedig alaposan megviselte az ülőmunka.

Rabló ellen nem véd

A csontritkulással nem volt egyedül: a kutatók több Abu-Szírban előkerült múmiánál is hasonló betegséget állapítottak meg, ezért elképzelhetőnek tartják, hogy a területen egy család tagjai nyugodhattak. A régészek néhány edénytöredéket is találtak, ezek közül az egyik azért érdekes, mert a sírrablók ásóként használhatták, amikor kifosztották Dzsehutiemhat sírját.

A kígyómarás elleni varázslatok a kamra északi falán nem csak kígyómarás ellen voltak használatosak: a kígyók védelmet biztosítottak a halott számára is. Erről a védelemről különbözőképpen próbáltak gondoskodni, egy közeli sírban a Halottak könyvéből vett idézetek voltak hivatottak megvédeni az elhunyt nyugalmát, Dzsehutiemhat sírjának kifosztóit viszont a (mára javarészt ismeretlen) mérges kígyók sem riasztották vissza.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A valaha talált legősibb és legteljesebb múmiára bukkanhattak rá Szakkarában

Bodnár Zsolt tudomány 2023. január 27.

A Hekasepesz nevű férfi 4300 éves múmiáját rejtő sírhelyre a Dzsószer-féle lépcsős piramis közelében találtak rá, egy 15 méter mély akna legalján.

250 szarkofág, 150 bronzszobor, 9 méteres papirusz – elképesztő leletegyüttest tártak fel Szakkarában

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 31.

A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.

Egy szivarosdobozból kerültek elő a gízai nagy piramis építéséhez használt eszközök Skóciában

Dippold Ádám tudomány 2020. december 16.

A felbecsülhetetlen értékű fadarabok évekig kallódtak az Aberdeeni Egyetem raktárában, ahol az egyetem egy egyiptomi származású munkatársa találta meg őket véletlenül. Összesen három tárgy került elő a nagy piramis belsejéből, a másik kettőt Londonban őrzik.