A Föld légköréről jól tudjuk, hogy kb. 78 százalék nitrogénból, 21 százalék oxigénből és még egy százaléknyi egyéb gázokból áll, ami viszonylag kényelmes életet biztosít a bolygón. Naprendszerbeli szomszédainknál kicsit más a helyzet: a túlnyomórészt (több mint 95 százalékban) szén-dioxidot tartalmazó atmoszférájukban kevés hely jut más összetevőknek, a Vénusznál például oxigént nem is nagyon tudtak idáig kimutatni.

Kutatók most egy légi obszervatórium (ami valójában egy átalakított, infravörös távcsővel felszerelt Boeing 747SP repülőgép) segítségével azonosították az atomos oxigén jelenlétét a Vénusz légkörének egy vékony rétegében. Az egyetlen atomból álló atomos oxigénnel egyébként az emberek nemigen tudnának mit kezdeni: a mi levegőnkben molekuláris oxigén (vagyis kétatomos dioxigén, O₂) található. Az oxigént közvetetett módon korábban már kimutatták a Vénusz másik felén, de most közvetlenül és a Nap felé néző oldalán is sikerült észlelni, ahol az valójában kialakul.

„A Vénusz légköre nagyon sűrű, az összetétele is nagyon különböző. A bolygó nem túl barátságos, legalábbis az általunk ismert földi élőlények számára” ˜– mondta a kutatást vezető Heinz-Wilhelm Hübers, a Német Űrkutatási Központ fizikusa. Mint elmondta, a bolygó sűrű légkörében elszabadult üvegházhatás csapdába ejti a hőt, a Napból érkező ultraibolya sugárzás pedig oxigénatomokra és más vegyületekre bontja a légköri szén-dioxidot és szén-monoxidot. Az oxigén egy részét ezután a szelek a Vénusz sötét oldalára szállítják.

A Nature Communicationsben megjelent tanulmány társszerzője, Helmut Wiesemeyer asztrofizikus hozzátette: „Az atomos oxigén kimutatása a Vénuszon közvetlen bizonyíték a fotokémia – a Nap UV-sugárzása által kiváltott – működésére és termékeinek a Vénusz légkörének szelei által történő szállítására. A Földön az életet védő sztratoszférikus ózonrétegünk jól ismert példája az ilyen fotokémiának.”

A Vénusz felszíne fölött közel 65 kilométeres magasságig kénsavat tartalmazó felhőréteg található, ahol a bolygó forgásával ellentétes irányban hurrikán erejű szelek fújnak, míg 120 kilométer magasan a forgással megegyező irányban mozognak erős szelek. A megfigyelések alapján az atomos oxigén e két réteg között, mintegy 100 kilométeres magasságban koncentrálódik. Az oxigén hőmérséklete a Vénusz nappali oldalán -120, az éjjeli oldalon -160 Celsius-fok körüli.

Kutatók szerint a Vénusszal kapcsolatban az egyik legnagyobb rejtély az, hogy volt-e valaha folyékony víz a felszínén. Ha volt, akkor a bolygó felmelegedése során a víznek el kellett párolognia, ami a hidrogén- és oxigénatomok szétválását eredményezte volna, és bár a hidrogénatomok eltávoztak volna az űrbe, az oxigén akár meg is maradhatott a légkörben. A most azonosított oxigén így arra is utalhat, hogy Vénusz évmilliárdokkal ezelőtt lakható lehetett – ezt a hipotézist erősíti az az idén márciusban bemutatott kutatás is, amely során aktív vulkán nyomára bukkantak a bolygón.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: