Most először közvetlen bizonyítékot találhattak arra kutatók, hogy a Vénusz a Földhöz és a Jupiter Io holdjához hasonlóan ma is vulkanikusan aktív. A szerdán a Science-ben közölt kutatás a Magellan űrszonda 32 évvel ezelőtti mérésein alapul, és a NASA szerint megágyaz a 2030-as évek elején induló VERITAS űrszondának, amelynek egyik kiemelt feladata annak meghatározása lesz, hogy vannak-e ma is aktív vulkánok a bolygón.

Robert Herrick, a fairbanksi Alaszkai Egyetem és Scott Hensley, a NASA JPL kutatóintézetének bolygókutatója olyan vulkáni kürtőre bukkant a Vénuszon, aminek más az alakja és a mérete a Magellan által két különböző időpontban készített felvételen. A kürtő a Vénusz két legnagyobb vulkánjának, az Ozza- és Maat Mons-nak otthont adó Atla Regióban található – erről a területről korábban is feltételezték, hogy vulkánok működhetnek rajta. A mostani felfedezés Stephen Kane bolygókutató szerint rendkívül fontos ahhoz, hogy megértsük, miként változnak az évmilliárdok alatt a Vénuszhoz és Földhöz hasonló méretű bolygók, és meddig maradhatnak lakhatók.

„A NASA döntése, hogy a VERITAS küldetés megvalósulhat, arra inspirált, hogy közelmúltbeli vulkanikus aktivitás jelei után kutassak a Magellan adataiban. Nem vártam, hogy sikerülni fog, de az egyes képek 200 órányi manuális összehasonlítása után megláttam két felvételt, amik 8 hónap különbséggel készültek ugyanarról a régióról, és amelyek egy kitörés által okozott geológiai változások jeleit hordozták” – nyilatkozta Herrick a felfedezésről.

A Vénuszon a Földdel ellentétben ma nem zajlik lemeztektonikai mozgás, így a bolygón forrópont (hot spot) vulkanizmus működhet. Ez ahhoz hasonló folyamat lehet, mint ami a hawaii-szigeteki vulkánokat táplálja magmával. A bolygó felszíne a kráterek száma alapján a kutatók szerint átlagosan néhány százmillió éves, de nem kizárt, hogy ennél fiatalabb is lehet, amiért csak vulkáni tevékenység felelhet.

Évekkel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a Vénusz évmilliárdokkal ezelőtt a Földhöz és a Marshoz hasonlóan lakható lehetett, de ez az újabb kutatások szerint szinte kizárható, vagy legalábbis valószínűtlen. A Földdel csaknem megegyező méretű és tömegű kőzetbolygón ma az elszabadult üvegházhatás miatt extrém körülmények uralkodnak, és felszínét szinte átlátszatlan légkör takarja el.

Mit találtak a kutatók?

Az Atlantis űrsikló által indított Magellan 1990 és 1992 között térképezte fel a Vénusz felszínét szintetikus apertúrájú radarja (SAR) segítségével, és egyes területeket többször is megörökített. A szonda három megfigyelési ciklusban készített 100-300 méteres felbontású felvételeket, amik három radarképpel fedik le a bolygó 8 százalékát és két méréssel a 42 százalékát.

A vulkanológiai szempontból ígéretes területekről készült felvételeken a kutatók vulkanizmus által okozott változások lenyomatait keresték. A Vénusz egyenlítőjének közelében egy kürtőre bukkantak, amiről a Magellan 1991-ben 8 hónap különbséggel kétszer is radarméréseket végzett. A kürtőnek ezalatt körkörösről szabálytalanra változott az alakja, és mérete is jelentősen megnőtt, 2,2 négyzetkilométeresről 4 négyzetkilométeresre.

Az azonosított kürtő, amit a kutatók szerint a későbbi felvételen egy lávató tölthetett ki, egy pajzsvulkán északi részén található, ami a nagyobb, 8 kilométer magas Maat Mons vulkán része. A kürtőtől északra elterülő lejtőkön lávafolyásokat is azonosítottak a második radaros mérésen, de nem tudták egyértelműen megfejteni, hogy azok mikor keletkeztek.

Herrick és Hensley a két megfigyelés eltérő körülményeit figyelembe vevő modellel erősítették meg interpretációjukat, és azt állítják, hogy nincs olyan ismert földi folyamat, ami több kilométeres változásokat tudna okozni egy vulkáni kürtőben vulkanikus aktivitás nélkül – azt viszont nem tudják kizárni, hogy a Vénuszon létezik ilyen. A kutatók egyetlen kürtő alapján nem voltak képesek meghatározni, hogy mennyire lehetnek gyakoriak a vulkánkitörések a bolygón, de egyes becslések szerint évente több kitörés is történhet, több tíz négyzetkilométert beborító lávafolyásokkal.

Végleges választ arra, hogy van-e jelenleg is aktív vulkanizmus a Vénuszon, a Magellánénál sokkal nagyobb felbontású radarral és fejlettebb műszerekkel felszerelt VERITAS űrszonda adhat majd a 2030-as években. A szonda fellövését tavaly a JPL kutatóintézet leterheltsége miatt három évvel elhalasztották.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás