Az állattenyésztés klímagyilkos metánjával váltaná ki az importgázt Észak-Írország
A Qubiten korábban részleteztük, hogy a globális számítások szerint az antropogén, vagyis az ember által okozott metánkibocsátás mintegy harmada közvetlenül nem is az ember, hanem az általa tenyésztett állatok számlájára írható. Emésztési sajátosságaik miatt a kérődzők számítanak a legnagyobb szennyezőknek, a juhok és a kecskék mellett elsősorban a szarvasmarhák, de a baromfi ágazat is jelentős kibocsátónak számít.
A biogén metán ugyanis a növényevő haszonállatok anyagcsereterméke, amely a légköri szén-dioxidot fotoszintézissel megkötő növények emésztése során jön létre, és a kérődzőket leszámítva elsősorban trágya formájában kerül a környezetbe. Az utóbbiból származó kibocsátást szüntethetik meg azok a marha-, sertés-, illetve baromfitrágyát, növénytermesztési és/vagy más szerves hulladékot hasznosító biogáz-üzemek, amelyeket pár évtizeddel ezelőtt az energetikai önellátás miatt fejlesztettek és telepítettek világszerte.
A 2030-ra a teljes földgázigényének túlnyomó részét biometánnal pótolni kívánó Észak-Írország földgázhálózata először szállított biometánt tartalmazó energiahordozót – írja a BBC.
A belfasti Queen's University kutatói szerint a közeli jövőben Észak-Írország gázszükségletének akár 80 százalékát is fedezheti a mezőgazdasági eredetű biometán, amellyel az energiatermelés jelenlegi kitettsége jelentősen mérséklődne, kiváltva a ma még kizárólag importból beszerzett fosszilis molekulákat.
Ehhez a tervek szerint a mostani, az önellátásnál alig nagyobb kapacitású mezőgazdasági gázfejlesztők helyett olyan regionális üzemek megépítésére lesz szükség, amelyek hálózatba szervezve képesek a elsősorban villamos energia termelésére használt fűtőanyag előállítására. Mindez a BBC-ek nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor nem jelentheti az állattenyésztés volumenének növelésést, mivel a biometán előállításához szükséges alapanyagmennyiség már enélkül is rendelkezésre áll.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: