
Az állattenyésztés klímagyilkos metánjával váltaná ki az importgázt Észak-Írország
A hétvégén sikeresen tesztelték az észak-ír földgázhálózatban a mezőgazdasági gázüzemekben előállított biometánt.
A hétvégén sikeresen tesztelték az észak-ír földgázhálózatban a mezőgazdasági gázüzemekben előállított biometánt.
A kutatók szerint az átállás nem lehetetlen, de tény, hogy olcsóbbá kell tenni a növényi alternatívákat. A váltással nemcsak a káros kibocsátások csökkennének jelentősen, hanem a féktelen erdőirtás is megállítható lenne.
Új-Zélandon az állattenyésztők extra adóztatásával korlátoznák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Hogy mi ezzel a baj?
A covid kitörésekor betiltották a vadállatkereskedelmet és szigorúbban szabályozták a földikutya, a sündisznó és más állatok tenyésztését, de most lazítanak az előírásokon. A szakértők újabb zoonózis kialakulásától tartanak és a biodiverzitást is féltik.
A hungarikumnak nyilvánított szürkemarha és a mangalica egyáltalán nem őshonos Pannóniában. Bár Magyarországon tenyésztették ki, a göndör szőrű sertés egészen a 19. századig még csak nem is létezett, és genetikailag őshonos fajtákat szorított ki az ágazatból. A Fortepan nagyszerű képein elevenedik meg a hazai szarvasmarha- és sertéstenyésztés átalakulása.
Az európaiak szervezete nem azért vált alkalmassá a tej megemésztésére, mert egészségesebbek és jobban tápláltak voltak, akik meg tudták emészteni a tejet, hanem azért, mert akik nem tudták megemészteni, akár meg is halhattak attól, hogy mégis itták.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Az emberiség 104 millió négyzetkilométeres életterületének harmadát vonta be eddig a mezőgazdasági termelésbe. Ennek háromnegyedét állattartásra és takarmánytermesztésre használjuk, a közvetlen emberi fogyasztást szolgáló a növénytermesztés pedig mindössze a mezőgazdasági területek negyedén folyik.
Az évről évre folyamatosan tapasztalt csökkenés csak részben magyarázható az afrikai sertéspestissel, a pandémia miatti bizonytalanságokkal, vagy az egekbe emelkedő takarmányárakkal. Ha nem változik a trend, összeomolhat az egész ágazat.
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Egy nemzetközi kutatócsoport közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emissziós mutatói alapján azt modellezte, hogy a mezőgazdasági termelés mekkora mennyiségű szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal terheli a környezetet.
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.