Videóra vették a csalitolvaj delfinek trükkjeit
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Russell Dawson negyven éve rákászkodik Ausztrália nyugati részén, Bunbury közelében, de csak az elmúlt húsz évben vette észre, hogy az ott élő palackorrú delfinek (Tursiops truncatus truncatus) dézsmálják a rákcsapdákba kihelyezett csalikat. Dawson és társai megpróbáltak ravaszabb csapdákat állítani, hogy a delfinek ne férjenek hozzá a bennük elhelyezett halhoz.
A jelenség nem csak a rákászokat aggasztotta, hanem a delfinkedvelőket is: az állatvédők attól tartottak, hogy könnyen belegabalyodhatnak a csapdákba, ami az állatok sérülésével vagy akár halálával is járhat. A delfinhelyzet felkeltette a dokumentumfilmes Rodney Peterson figyelmét is, aki felajánlotta a terület delfinjeit védelmező Dolphin Discovery Centernek, hogy megpróbálja videóra venni a csalitolvajokat. Sikerült: a világon először sikerült rögzíteni, hogy hogyan fosztogatják a rákcsapdákat.
Belátják, ha nem megy
Az állatok az orrukat, a szájukat és a fogaikat használják a csali ellopásához, illetve ahhoz, hogy felnyissák az azt rejtő dobozt. Az sem jelent nekik akadályt, ha valamilyen módon lezárták a dobozt, a legtöbb olyan módszert, amit a halászok kitaláltak, ki tudták játszani valahogy. Ehhez nem csak ügyesnek, hanem okosnak is kell lenniük: Delphine Cabanne, a Dolphin Discovery Center tengerbiológusa azt mondta, hogy még sosem volt alkalma ilyen alaposan megfigyelni az állatok viselkedését és problémamegoldási képességeit.
Axel Grossman dokumentumfilmes szerint a projekt kutatói, a filmes stáb és a halászok közösen végül olyan csalidobozokat fejlesztettek, amelyeket a delfinek nem tudtak kinyitni, ehhez műanyag gyorskötöző helyett fém riglit használtak, ami kevésbé károsítja a környezetet. Miután a delfinek rájöttek, hogy ezzel a dobozzal már nem bírnak el, nem is próbálkoztak vele többet.
Grossman szerint ez még változhat, ha az állatok igazán megéheznek, de az, hogy nem minden delfin érdeklődik a csalik iránt, arra mutat, hogy az élelemszerzésen kívül más okai is vannak a viselkedésüknek. Peterson szerint a delfinek egyszerűen szeretnek lopni: a csali nem kínál túl bőséges élelemforrást ahhoz, hogy megérje ezzel szórakozni, ezért valószínűnek tartja, hogy az emlősök tényleg a szórakozás kedvéért kísérleteznek a dobozok fosztogatásával. A kutatók remélik, hogy a biztonságosabb rákászkosarak bevezetésével megoldódik a probléma, és még a két legnagyobb tolvaj, Calypso és borja, Reggae is más hobbit keres majd magának.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egyre kíméletlenebbek a Gibraltári-szorosban kalózkodó kardszárnyú delfinek
A szélsőséges körülményekre tervezett Grazie Mamma nevű tengeri vitorlást 45 perc alatt leforgása süllyesztették el a 2020 óta az Atlanti-óceán és a Földközi tenger közötti átjáróban portyázó csúcsragadozók.
Korallokkal gyógyítják magukat a delfinek
A delfinek a mindennapi fogmosás helyett a mindennapi korallos bőrápolást választják; ezzel megelőzik a fertőzéseket és megőrzik bőrük épségét.
Név szerint ismerik egymást az együttműködő delfinbandák tagjai
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.