A Qubit is megírta, hogy november elején Hajdú-Bihar, aztán Szabolcs-Szatmár-Bereg területén, később az Alföld más tájain is (újra) felütötte a fejét a magas patogenitású vírustörzs által okozott madárinfluenza.

A „Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség ” – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfő délutáni sajtóközleményében.

A Birdlife International helyzetértékelése szerint a házibaromfik tízmillióinak leölése és megsemmisítése mellett a vírus természetvédelmi jelentősége is egyre nagyobb.

„A legutóbbi járványhullámok során Ausztrália kivételével minden földrészre eljutott a minden korábbinál fertőzőképesebb H5N1 törzs, amely a legkülönfélébb tengeri madarak, szulák, vészmadarak, halfarkasok, pelikánok, darvak, csérek, lúdalkatúak és partimadarak populációit sodorta az összeomlás szélére” – állítja az MME közleménye.

A természetvédők szerint az utóbbi közel húsz évben a vírus a vonuló madarakkal több évben is eljutott Európába, illetve időnként Észak-Amerikába, Afrikába és a Közel-Keletre is. A vadon élő madarak által közvetített járványok milliárdos károkat okoztak az európai baromfitermelőknek, ami részben az elégtelen járványvédelmi intézkedéseknek és a telepi higiénia nem megfelelő színvonalának volt köszönhető. Idő kérdése volt, hogy a környezetbe kerülő nagy mennyiségű vírus megvesse a lábát Eurázsia nyugati felén is, és az itt élő ludak, récék, sirályok populációi tartósan fenntartsák a vírust. Ezt a pontot nehéz meghatározni, de valamikor a 2020-as évek legelejére tehető, ugyanis azóta nem mondhatjuk, hogy egész Európa mentes a vírustól, valahol valamilyen formában aktív a járvány 3 éve.

„A jelen hazai szituációról biztosat mondani csak a járványtani nyomozás végével lehet, de az sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról északra vagy keletre. Nálunk viszont nyáron és ősszel is kerültek elő pozitív (fertőzött) vízimadarak, köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában az MME által is végzett aktív monitoringnak, melynek keretében több mint hatezer vadmadár mintavétele történt meg madárgyűrűzésekhez kapcsolódva” – olvasható az MME honlapján.

A nyári és őszi időszakban elsősorban a sirály- és csértelepeken kerültek elő fertőzött madarak és tetemeik, más madárfajok esetében csak elvétve akadt pozitív minta. Az aszályos késő nyár – kora ősz miatt azonban a madarak a megmaradt kevés éjszakázóhelyen nagyobb csoportokba tömörültek az elmúlt időszakban, a nagyüzemi baromfiállományokhoz hasonló sűrűségben, ami kedvezett a vírus terjedésének. A daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, így százas, sőt, ezres nagyságrendű elhullásokat okozott a főbb gyülekezőhelyek területén.

Az MME szerint a „Hortobágy térségében, pár hét lappangási idővel az átvonuló létszám kétszázezres tetőzése után kezdődött, majd a tovább induló madarakkal a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon is megjelent a probléma. A terepi információk alapján az elhulott darvak egyedszámára jelenleg 10-20 ezer közötti becslést lehet adni. Ahogy pontosabbak lesznek az adatok frissítjük majd ezt a becslést”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

22 ezer tenyészkacsát kell feláldozni a Hajdú-Biharban észlelt madárinfluenza-fertőzés miatt

Vajna Tamás gazdaság 2023. november 7.

A hajdúnánási telepről származó mintákban a H5N1 magas patogenitású altípusát mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Egyre jobban alkalmazkodik az emlősökhöz az Európában terjedő H5N1 madárinfluenza

Tóth András tudomány 2023. július 17.

Lengyelországban macskák, Finnországban rókák lettek madárinfluenzásak, Nagy-Britanniában két ember is megbetegedett. A virológusok szerint nem kellene hagyni, hogy a kórokozó megszokja az emlősöket.

Szintet lépett a H5N1 madárinfluenza-vírus, és vele együtt az aggodalom is

Tóth András tudomány 2023. március 24.

Kanadai ragadozókban nemrég olyan madárinfluenza-vírusokat mutattak ki, amelyek elkezdtek emlősökhöz alkalmazkodni. Müller Viktor biológus szerint ott még nem tartunk, hogy a vírus hatékonyan tudjon terjedni közöttük, de tény, hogy „nagyon tud valamit”.