Tízezrével pusztította a Magyarország fölött átvonuló darvakat a madárinfluenza
A Qubit is megírta, hogy november elején Hajdú-Bihar, aztán Szabolcs-Szatmár-Bereg területén, később az Alföld más tájain is (újra) felütötte a fejét a magas patogenitású vírustörzs által okozott madárinfluenza.
A „Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség ” – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfő délutáni sajtóközleményében.
A Birdlife International helyzetértékelése szerint a házibaromfik tízmillióinak leölése és megsemmisítése mellett a vírus természetvédelmi jelentősége is egyre nagyobb.
„A legutóbbi járványhullámok során Ausztrália kivételével minden földrészre eljutott a minden korábbinál fertőzőképesebb H5N1 törzs, amely a legkülönfélébb tengeri madarak, szulák, vészmadarak, halfarkasok, pelikánok, darvak, csérek, lúdalkatúak és partimadarak populációit sodorta az összeomlás szélére” – állítja az MME közleménye.
A természetvédők szerint az utóbbi közel húsz évben a vírus a vonuló madarakkal több évben is eljutott Európába, illetve időnként Észak-Amerikába, Afrikába és a Közel-Keletre is. A vadon élő madarak által közvetített járványok milliárdos károkat okoztak az európai baromfitermelőknek, ami részben az elégtelen járványvédelmi intézkedéseknek és a telepi higiénia nem megfelelő színvonalának volt köszönhető. Idő kérdése volt, hogy a környezetbe kerülő nagy mennyiségű vírus megvesse a lábát Eurázsia nyugati felén is, és az itt élő ludak, récék, sirályok populációi tartósan fenntartsák a vírust. Ezt a pontot nehéz meghatározni, de valamikor a 2020-as évek legelejére tehető, ugyanis azóta nem mondhatjuk, hogy egész Európa mentes a vírustól, valahol valamilyen formában aktív a járvány 3 éve.
„A jelen hazai szituációról biztosat mondani csak a járványtani nyomozás végével lehet, de az sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról északra vagy keletre. Nálunk viszont nyáron és ősszel is kerültek elő pozitív (fertőzött) vízimadarak, köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában az MME által is végzett aktív monitoringnak, melynek keretében több mint hatezer vadmadár mintavétele történt meg madárgyűrűzésekhez kapcsolódva” – olvasható az MME honlapján.
A nyári és őszi időszakban elsősorban a sirály- és csértelepeken kerültek elő fertőzött madarak és tetemeik, más madárfajok esetében csak elvétve akadt pozitív minta. Az aszályos késő nyár – kora ősz miatt azonban a madarak a megmaradt kevés éjszakázóhelyen nagyobb csoportokba tömörültek az elmúlt időszakban, a nagyüzemi baromfiállományokhoz hasonló sűrűségben, ami kedvezett a vírus terjedésének. A daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, így százas, sőt, ezres nagyságrendű elhullásokat okozott a főbb gyülekezőhelyek területén.
Az MME szerint a „Hortobágy térségében, pár hét lappangási idővel az átvonuló létszám kétszázezres tetőzése után kezdődött, majd a tovább induló madarakkal a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon is megjelent a probléma. A terepi információk alapján az elhulott darvak egyedszámára jelenleg 10-20 ezer közötti becslést lehet adni. Ahogy pontosabbak lesznek az adatok frissítjük majd ezt a becslést”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
