Két embernél tünetmentes A(H5N1) madárinfluenza-fertőzést mutattak ki egy rutin szűrőprogram során az Egyesült Királyságban júniusban – közölte pénteken a brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA). Mindketten fertőzött madaraktól kaphatták el a vírust, és nincs arra utaló jel, hogy az képes lenne emberek között terjedni. A madárinfluenza-vírusra az elmúlt hónapokban észak-, nyugat- és közép-európai országokban, köztük Magyarországon összesen több mint 600 alkalommal bukkantak rá vadon élő madarakban, amik több országban emlősöknek is átadták a kórokozót.

Egy nappal korábban a finn élelmiszerügyi hatóság (FFA) jelentette be, hogy egy, az ország nyugati részén található farmon sarki rókákban azonosították a vírust, amiket vadon élő madarak fertőzhettek meg. A farmon összesen 3500 sarki róka és 1500 nyestkutya él, és a finn hatóságok egyelőre semmilyen járványügyi intézkedést nem hoztak a vírus terjedésének megállítására, amit időközben négy másik szőrmefarmon is megtaláltak az országban.

Marion Koopmans holland virológus Twitteren megdöbbentőnek nevezte a finn hatóságok reakcióját. Az Erasmus Egyetem Egészségtudományi Karának virológiai tanszékét vezető professzor szerint ha hagyjuk, hogy az A(H5N1) széles körben fertőzéseket okozzon, az az emlősökhöz adaptálódott vírusváltozatokat eredményezhet, amitől egy emberi járvány kockázata is megnő. A szakemberek körében az év elején még egy 2022 októberében egy spanyol nyércfarmon kitört járvány, majd kanadai vadon élő emlősök A(H5N1) vírusainak mutációi okoztak aggodalmat.

A magas patogenitású A(H5N1) madárinfluenza súlyos légúti és neurológiai tünetekkel járó fertőzéseket okoz madaraknál és emlősöknél. Az elmúlt 26 évben feljegyzett közel 900 emberi megbetegedésnek fele volt halálos kimenetelű, és a kutatók a 2000-es évek elejétől tartanak attól, hogy ha a kórokozó egyszer képes lesz emlősök között hatékonyan terjedni, katasztrofális világjárványt okozhat. A pandémiás kockázat miatt az elmúlt két évtizedben több ország, köztük az Egyesült Államok A(H5N1)-oltások és influenza elleni antivirális gyógyszerek millióit halmozta fel stratégiai gyógyszerkészletekben.

A mostanában Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában madarak között terjedő A(H5N1) vírusok a 2020-ban megjelent 2.3.4.4b kládba tartoznak, amik a korábbi változatoknál látszólag könnyebben fertőznek emlősöket. A UKHSA július 14-én frissített technikai közleménye alacsony megbízhatóság mellett úgy értékeli, hogy a vírus képessé vált arra, hogy korlátozottan emlősök között terjedjen. Az elmúlt hónapokban több gyógyszercég és biotechnológiai vállalat jelezte, hogy elővigyázatosságból megkezdte a 2.3.4.4b klád elleni emberi oltóanyagok fejlesztését.

Aggasztó mutációk a lengyel házimacskákban felbukkant vírusokban

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Járványügyi Központ (ECDC) szerint a jelenlegi 2.3.4.4b változatú A(H5N1) madárinfluenza-vírusokkal történő megfertőződés kockázata a lakosság körében alacsonynak, a foglalkozásuk miatt vagy más okból fertőzött madaraknak és emlősöknek kitett emberek körében pedig alacsonynak-közepesnek mondható. Április vége és június vége között az európai hatóságok 25 országban több száz járványkitörést figyeltek meg vadon élő madarak között, és a tavalyinál több elhullott tengerimadarat találtak a partvidékektől távolabb eső területeken.

Lengyelországban június 10. óta 24 házimacskánál mutatták ki az A(H5N1)-et. A július 12-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) folyóiratában publikált madárinfluenza-járványügyi összefoglaló szerint a kilenc különböző megyében megfertőződött állatok neurológiai és légúti tüneteket produkáltak, és néhányuk el is pusztult. Az állatokban detektált vírusok genetikailag egymás közeli rokonai, és egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy a macskák képesek voltak egymásnak vagy embereknek átadni őket.

A vírusok genomszekvenciáiban a kutatók az RNS-polimeráz fehérjéjének PB2 alegységét kódoló gén két mutációját, az E627K-t és K526R-t találták meg, amik az emlősökhöz történő alkalmazkodás jelei, és növelik a vírus replikációs képességét, valamint a fertőzés súlyosságát. Ez az első eset, hogy a 2.3.4.4b változatú vírusokban mindkét mutációt megtalálták.

Eközben múlt szerdán egy ír madarászszervezet, a BirdWatch Ireland közölte, hogy több országos jelentőségű tengerimadár-kolóniát is letarolt a madárinfluenza. A védőöltözetben dolgozó szakembereik az elmúlt hetekben több száz elhullott küszvágó csért gyűjtöttek össze és pusztítottak el a szervezet által menedzselt négy tengerimadár-kolóniában, hogy megpróbálják megállítani az állatokból kimutatott A(H5N1) vírus terjedését.

Hosszú távú megoldás: univerzális influenzaoltás

Meera Chand, a UKHSA klinikai és újonnan megjelenő fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a madarakban keringő A(H5N1) madárinfluenza-vírusok nem képesek könnyen átterjedni emberekre. Az amerikai járványügyi központ (CDC) július elején frissített összefoglalója szerint eddig nem figyeltek meg madarakban, emlősökben, vagy az emberi fertőzéseknél olyan változásokat a 2.3.4.4b vírusokban, amik miatt azok könnyebben tudnának embereket fertőzni.

Az A(H5N1) mellett más madárinfluenza-vírusok is okoznak szórványosan emberi megbetegedéseket vagy mutatják az emlősökhöz történő alkalmazkodás jeleit, ezért észszerűbb lehet univerzális influenzavakcinák és új influenza elleni antivirális gyógyszerek fejlesztésében gondolkodni. A Qubitnek korábban Müller Viktor vírusok evolúciójával és modellezésével foglalkozó elméleti biológus elmondta, hogy a kísérleti mRNS technológiájú univerzális influenzavakcinák ígéretesnek tűnnek, és ha valóban működőképesek emberekben, egy ma még ismeretlen influenza-vírustörzs ellen is védelmet nyújthatnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: