A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Hajdúnánáson. A hivatal keddi közleménye szerint a 22 500 példányt számláló tenyészkacsa-telep gazdája azután kezdett gyanakodni az A(H5N1) vírus okozta fertőzésre, hogy állományában megemelkedett elhullás, csökkent a takarmány- és vízfogyasztás, valamint drasztikusan visszaesett a tojástermelés.

A Nébih laboratóriumában ezek után mutatták ki a vírus H5N1 altípusát az elhullott állatokból.

Az állomány felszámolását már a gyanú alapján megkezdték a hatóságok, a kacsatelepet üzemeltető gazdaság körül kijelölt, karanténként funkcionáló védőkörzeten túl „meghatározták a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. A betegség megjelenésének okait feltáró járványügyi nyomozás folyamatban van”.

Idén nyár közepén megjelent virológiai körképünkben részleteztük, hogy miután 2023 első felében az észak-, nyugat- és közép-európai országokban, köztük Magyarországon összesen több mint 600 alkalommal mutatták ki vadon élő madarakban a vírust, kiderült az is, hogy a szárnyasok számos alkalommal emlősöknek is átadták a kórokozót.

A magas patogenitású A(H5N1) madárinfluenza súlyos légúti és neurológiai tünetekkel járó fertőzéseket okoz madaraknál és emlősöknél. Az elmúlt 26 évben feljegyzett közel 900 emberi megbetegedésnek fele volt halálos kimenetelű, és a kutatók a 2000-es évek elejétől tartanak attól, hogy ha a kórokozó egyszer képes lesz emlősök között hatékonyan terjedni, katasztrofális világjárványt okozhat. A pandémiás kockázat miatt az elmúlt két évtizedben több ország, köztük az Egyesült Államok A(H5N1)-oltások és influenza elleni antivirális gyógyszerek millióit halmozta fel stratégiai gyógyszerkészletekben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: