Több mint 50 év után újra amerikai leszállóegység indult a Holdra, amelyen most először egy magyarok által készített tárgy is eljuthat a felszínre. A magyar idő szerint reggel 8:18-kor a floridai Kennedy Űrközpontból indított Peregrine szonda lehet az első magáncég által vezetett küldetés, amely sikerrel landol az égitesten.

Az amerikai Astrobotic cég által épített Peregrine a United Launch Alliance (ULA) űrvállalat új rakétáján, a most először repülő Vulcan Centauron emelkedett a magasba. A szonda a tervek szerint február 23-án kísérli majd meg a landolást a Hold felénk néző oldalán, a Mons Gruithuisen Gamma pajzsvulkán közelében. A napelemekkel működő, a vándorsólyomról elnevezett, nagyjából egy Smart Fortwo autónyi méretű leszállóegységen 20 rakomány utazik, köztük az amerikai űrügynökség (NASA) öt műszere. Ezek az égitest exoszférának nevezett minimális légkörét vizsgálják majd, valamint mérik a Hold közelében és felszínén tapasztalható kozmikus sugárzás erősségét.

A szondára felkerült a Google Lunar X Prize versenyre készített holdjárójáról ismert magyar Puli Space Technologies cég Téridő Plakettje (Memory of Mankind) is. A magyar zászlóval ellátott alumínium táblán magánemberek és hazai cégek (köztük stílusosan a HOLD Alapkezelő) helyezhettek el jegyzeteket, amik egy mikrofilmhez hasonlóan olvashatók le róla. A plakett „olyan szöveggyűjtemény, amelynek tartalmát magánszemélyek és cégek szabadon állíthatják össze. Egyedi kulturális és társadalmi lenyomat arról, hogy mit tartunk fontosnak 2020-as évek elején, mit tartunk megőrzendőnek a halhatatlanság számára” – írja az emléktábláról a Puli. A szövegeket egy „több tízezer évig is olvasható” alumínium táblára vésték, ami ott marad a Holdon. A szövegek egyike Bay Zoltán fizikusnak állít emléket, aki munkatársaival 1946-ban elvégezte a magyar Hold-radar kísérletet, amivel kimutatták, hogy a rádióhullámok visszaverődnek az égitestről. Az egyik közösségileg szponzorált jegyzet Weöres Sándor verse a Szembe-fordított tükrök:

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”

A robotszondás bolygókutatásban vezető szerepet betöltő Egyesült Államok az emberes Apollo-17 küldetés óta nem helyezett el semmilyen űreszközt a Hold felszínén. Az elmúlt években ez Kínának háromszor is sikerült, és Csang'o-5 holdszondájuk pedig kőzetmintákat is visszahozott az égitestről: ilyeneket korábban csak az USA és a Szovjetunió gyűjtött. Nemrég pedig India is osztozott a holdraszállás bravúrjában, miután tavaly augusztusban a Csandraján-3 űrszondájuk rendben megérkezett a felszínre.

„Nagyon sok múlik most ezen. Elég különböző érzések keringenek bennem. Van izgalom, de közben félek is, mert rengeteg minden függ most ettől” – mondta az indítás előtt John Thornton, az Astrobotic vezetője.

A Peregrine sikeres indítása nem csak az Astroboticnak és a rakományok tulajdonosainak jelent mérföldkövet, hanem a Lockheed Martin és a Boeing által létrehozott ULA-nek is, aminek elsőre rendben működött a korábbi Atlas V-öt és Delta IV Heavy-t váltó rakétája. A Vulcan Centaur Elon Musk SpaceX űrcégének Falcon-9 rakétájához hasonló mennyiségű hasznos terhet képes Föld-körüli pályára állítani, de azzal ellentétben nem lehet részben se újrahasználni.

Eric Berger, az ArsTechnica szakújságírója szerint az indítás „abszolút sorsdöntő pillanat” a ULA-nek, amely egykor az amerikai rakétabiznisz kikezdhetetlen ura volt, de mára messze lemaradt a SpaceX-től. A Vulcan Centaur várhatóan az amerikai hadsereg és a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office, NRO) műholdjait lövi majd fel, de már az Amazon Kuiper Systems műholdas internet szolgáltatójától is érkeztek megrendelések.

Az Astrobotic 2019-ben 79,5 millió dollárt kapott a NASA-tól az Artemis-holdprogram keretében, hogy eljuttassa az űrügynökség műszereit a Holdra, és kidolgozza, valamint megépítse az ehhez szükséges leszállóegységeket. A kereskedelmi holdi teherszállítási program (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) keretében az űrhivatal magáncégek által fejlesztett robotszondás leszállóegységeket és holdjárókat finanszíroz, amivel a célja a holdkutatás és a helyi erőforrások kiaknázásnak (in situ resource utilitization, ISRU) tesztelése mellett az emberes landolások támogatása lesz.

A NASA nem számít arra, hogy a Peregrine-re szerelt három spektrométere a leszállóhelyen vizet talál majd, mivel ahhoz a szonda túl messze lesz a pólusoktól. Ennek ellenére az egyik spektrométer munkáját irányító Richard Elphic, a NASA Ames Kutatóközpontjában dolgozó szakember szerint a műszerek segíthetnek összerakni, miként jutnak el a vízmolekulák az égitest pólusaihoz.

Az űrügynökség emellett arra is kíváncsi, hogy a leszállóegység hidrazin hajtóanyaga hogyan oszlik el a landolást követő percekben és órákban, aminek mérésére szintén alkalmasak lesz a három műszer. A szonda szállít még egy sugárzásmérőt, valamint egy lézerreflektort is, utóbbival pontosan meg lehet majd határozni a landolás után a Peregrine Földtől mért távolságát.

Ha minden a tervek szerint alakul, az Astrobotic következő, novemberi küldetésén egy, a Peregrine-nél nagyobb leszállóegységen, a Griffinen utazik majd a NASA VIPER holdjárója. Az égitest déli pólusánál landoló, golfkocsi méretű holdjáró vízjég után kutat majd az örökké sötét kráterekben. A jég amellett, hogy a Naprendszer ősi körülményeiről árulkodhat, tulajdonságaitól függően ISRU technológiákkal kiaknázható lehet. Ha erre alkalmas, akkor a jégből rakétahajtóanyagként használható molekuláris hidrogént és oxigént tudnának jövőbeli, Holdat célzó emberes küldetések gyártani.