A tudomány jelenlegi állása szerint a genetikai hajlam és egyes fertőzések együttállása alakítja ki a sclerosis multiplex (MS) néven ismert súlyos tünetegyüttest. A legújabb kutatások alapján a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegség kialakulásához bizonyos fertőzések és a genetikai hajlam együttállása szükséges – a legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein–Barr-vírus például 32-szeresére növeli az MS kockázatát.

A nemzetközi egészségügyi statisztikák szerint a betegség az észak-európai populációkban a leggyakoribb, a betegségre hajlamosító eddig azonosított 230-féle genetikai kombináció az itt élők körében a legelterjedtebb. A rejtélyes jelenségre most egy angol-dán kutatócsoport talált meggyőző archeogenetikai magyarázatot – írja a brit Guardian.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a betegség az Észak-Európában nagyjából 5 ezer éve megjelent lovas marhapásztorok genetikai öröksége, az MS kockázatát növelő génváltozatok ugyanis ekkor jelentek meg a meghódított régiók lakói között. A mai és a bronzkori népességet reprezentáló DNS-adatbázisok összehasonlító elemzésének eredménye azt mutatja, hogy a szóban forgó genetikai kombinációk azután rögzültek, hogy a gödörsíros kurgánok népének jamnaja néven ismert kultúrája lett az uralkodó a helyi népességben. Mindezt alátámasztja, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a korai bronzkorban olyan népességmozgások indultak a Fekete-tengertől keletre elterülő Ponto-Kaszpi sztyepp felől, amelyek hatalmas távolságokon átívelő génáramlást eredményeztek, és összekötötték a skandináviai pásztorpopulációkat a Szibériába terjeszkedő csoportokkal.

Hogy miért maradtak fenn a ma súlyos autoimmun betegség kialakulásának kockázatát bizonyítottan növelő génváltozatok, azt a kutatócsoport is csupán találgatja. A legvalószínűbb feltételezésük az, hogy azok a genetikai kombinációk, amelyek a nomád állattartókat védték az állati kórokozók fertőzéseivel szemben, a 20. és 21. századi környezeti és életmódbeli viszonyok között az MS kialakulásához vezető immunválaszokat generálhatnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az Epstein–Barr-vírus lehet a sclerosis multiplex fő okozója

Tóth András tudomány 2022. január 17.

Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.

A tejfogyasztás segítette a bronzkori nomád népesség terjeszkedését Skandináviától a mai Mongóliáig

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 23.

A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.

Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását

Vajna Tamás tudomány 2020. november 17.

Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.