A citotoxikus T-sejtek aktivitása már jóval az első neurodegeneratív tünetek megjelenése előtt árulkodhat a betegségről.
Továbbra is keresik a kapcsolatot az Epstein-Barr-vírus és az autoimmun betegség között, egy friss klinikai vizsgálat pedig most közelebb hozza a megoldást.
Az autoimmun neurológiai gyulladásos betegség folyamatos vagy szakaszos állapotromlással jár, a diagnózist ugyanakkor nehézkes felállítani. Május 25-én világnappal hívják fel a figyelmet a korai felismerés fontosságára.
A leggyakrabban a skandináv populáció körében előforduló betegség kockázatát növelő génváltozatok a jamnaja-kultúra 5 ezer évvel ezelőtti hódításának eredményei, állítják angol és dán kutatók.
Az egyéves követés során végzett vizsgálatok szerint a fellépő mellékhatások kezelhetők voltak és a befecskendezett sejtek megakadályozhatták az állapotromlást.
Az őssejtterápia már nem csak ígéret, ráadásul nem is jelent olyan mértékű kockázatot, hogy ki kellene zárni a standard eljárások köréből.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.