Az elmúlt 15 évben több nagyméretű krátert fedeztek fel a szibériai permafroszt területén. Arra azonban a tudósoknak sem volt ezidáig magyarázatuk, hogy ezek hogyan keletkezhettek. A New Scientist írt egy megfejtésről, ami azonban elég sok aggodalomra adhat okot.

A területen ugyanis kiterjedt kőolaj- és földgáz-kitermelés zajlik, a krátereket viszont az elmélet szerint a felgyülemlő forró gázok robbanása okozza. Ez több szempontból is kedvezőtlen: egyrészt károsíthatja a kiépített infrastruktúrát, másrészt a robbanás során nagy mennyiségű metán szabadulhat fel.

Utóbbi a szén-dioxidnál erősebb üvegházhatású gáz, felezési ideje viszont rövidebb, kb. tizede a szén-dioxidénak. Nagy mennyiségű felszabadulása ugyanakkor gyors és erőteljes hatással lehet a klímára. A kráterek a permafroszt olvadása során bukkantak elő és kialakulásukhoz is hozzájárulhatott a klímaváltozás.

A kutatók szerint maguk a gázrobbanások a permafrosztban, valamint mélyen rekedt magas metánkoncentrációjú természetes gáz felszínre törésének következményei, ahol a magas hőmérsékletű gáz robbanásszerűen tör a felszínre. A kráterek akár 50 méter mélyek és 20 méter átmérőjűek is lehetnek, és az oroszországi Jamal-félsziget környékén koncentrálódnak – legalábbis azok, amiket eddig feltártak.

Lehetnek azonban hasonló gázfelhalmozódások Norvégiában is, továbbá lakott területek alatt.