Drónnal járták be az alvilág tátongó kapuját Szibériában
Júniusban a Qubiten is írtunk arról a természeti képződményről, amelyet Jakutföld lakói találóan csak „az alvilág kapuja” néven emlegetnek. Az apropó az volt, hogy a német Alfred Wegener Intézet kutatói 650 ezer éve fagyott talajra bukkantak a Jana-fennsíkon található termokarsztban, hivatalos nevén a Batagajka-kráterben, ami a világ második legrégebbi permafrosztja, amit valaha találtak.
A krátert egy hegyoldal beomlása hozta létre egy sűrű erdős területen, miután a nagyüzemi fakitermelés és erdőirtás talajerózióhoz vezetett, és szezonális olvadásnak indult a permafroszt – ahhoz, hogy egy adott talajt permafrosztnak nevezzünk, legalább két éve kell fagyott állapotban lennie. Mivel a permafroszt itt 80 százalékban jégből áll, a fokozódó olvadás miatt a hegyoldalban lévő üledék összeroskadt, létrehozva a tátongó lyukat.
A területről sokáig csak rossz minőségű műholdfelvételek és néhány, az interneten kallódó fotó állt rendelkezésre, de az orosz állami videós hírszolgáltató, a Ruptly (az RT tévécsatorna online ága, amely a végeláthatatlan propaganda mellett néha érdekességeket is közöl) most drónnal járta be a vidéket.
A nagyjából egy kilométer hosszúságú, legmélyebb pontjain körülbelül 100 méter mély képződmény mérete a permafroszt klímaváltozásból fakadó folyamatos olvadása miatt egyfolytában növekszik, évente 10-15, de akár 30 méterrel is. A felmelegedésen túl áradások is sújtották a területet, ami szintén hozzájárult a termokarszt terebélyesedéséhez.
A kráter talaját három különböző kormeghatározási módszerrel is vizsgálták, és meglepő eredményre jutottak: míg legősibb rétege 650 ezer éve rakódott le, az északi féltekét az elmúlt egymillió évben ért legnagyobb jégkorszak idején, a második legrégebbi minta már csak 200 ezer éves. A kutatók szerint nem világos, hogy a közbeeső évek permafrosztja felolvadt-e, vagy csak egyszerűen nem képződött permafroszt a köztes időszakban. Az már kevésbé lepte meg őket, hogy a 130 ezer évvel ezelőtti ponton újabb szakadék volt az idővonalon, az ugyanis egy elég meleg interglaciális időszak volt.
A tudósok elsősorban a permafrosztban található ősi szén után kutatnak, hogy általuk megjósolhassák, a permafroszt hogyan reagálhat a jövőben a további klímaváltozásra. De találtak már a kiolvadt örökfagyban 42 ezer éves csikót, 57 ezer éves kanadai farkaskölyköt, ősi vírusokat és más kórokozókat is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
