A szibériai permafrosztban, vagyis az „örökfagy” területein rekedt vírusokat élesztett újjá egy nemzetközi kutatókból álló kutatócsoport. A most feltámasztott vírusok között van az eddigi legősibb is, a maga 48 500 évével.

Ez világrekordnak számít, hiszen korábban maximum 30 ezer éves fagyott vírusokat tudtak életképes formában kiolvasztani. Jean-Michel Claverie, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem munkatársa szerint a közel 50 ezer éves vírus valódi rekorder, ami akár 250 millió éves üledékekben, jégben és sókristályokban rekedt a fagy hatására.

A kutatók kifejezetten óriásvírusokat, a nagy amőbának nevezett egysejtű organizmusokat fertőző vírusokat keresnek a vizsgálataik során. Eric Delwart, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa a New Scientistnek azt nyilatkozta, hogy ha ezek a nagy vírusok ilyen hosszú ideig életképesek maradtak, akkor a kisebb emlősvírusok is fertőzőképesek lehetnek a kiolvasztásuk után.

A most feltárt, közel 50 ezer éves példányt az oroszországi Jakutföldön található Yukechi Alas tó feneke alatt 16 méter mélyen lévő permafrosztból nyerték ki. Ezek a területek, bár az időjárásuk igen kedvezőtlen, egyre több ember élőhelyéül szolgálnak, akik azért költöznek ide, hogy értékes nyersanyagokat bányásszanak. Ők különös veszélynek vannak kitéve, ha a fagyott vírusok az olvadás után tényleg újra fertőzőképessé válnak, mert a bányászat első lépéseként a permafroszt felső rétegeit távolítják el és munkálják meg.

Bár valós fenyegetés, hogy ezek a vírusok megfertőzhetik az embereket, Delwart szerint nem kell attól tartani, hogy egy újabb világjárvány robban ki a globális felmelegedés során kiolvadt vírusok miatt. Véleménye szerint a házi- és vadállatokban keringő emlősvírusok egyelőre sokkal nagyobb kockázatot jelentenek. Vele ellentétben Rebecca Katz, a washingtoni Georgetown Egyetem munkatársa a New Scientistnek azt mondta, hogy valós veszélyként kell számolni az olvadás miatt felbukkanó vírusokkal.

Claverie azt is elmondta a lapnak, hogy a vírusok szándékos kiolvasztása és felélesztése is kockázatos lehet. Bár az általuk feltárt amőbavírusok az emberekre nem jelentenek veszélyt, vannak olyan vírusok is a fagyott permafrosztban, amelyek valós fenyegetést jelentenek az emberekre nézve. Ezért is tartja felelőtlenségnek a 2019 szeptemberében egy robbanás hírével a sajtót bejáró oroszországi VECTOR Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóközpont kísérletét, amelyben egy 2009-ben előkerült őskori lóegyed maradványaiból nyernének ki vírusokat. Ezek korábban emlősöket is fertőzhettek, így az emberekre is veszélyt jelenthetnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Életmentő kutatás vagy rizikós kísérlet – mire jó, hogy vírusokat módosítanak a laborban?

Tóth András tudomány 2022. november 14.

Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.

Viszlát, majomhimlő, helló, Poxy McPoxface!

Dippold Ádám majom 2022. augusztus 17.

A WHO továbbra is várja a javaslatokat a majomhimlő átnevezésére, amit fontos problémának tart, többek között azért is, mert a vírust nem is majmok hordozzák. Az eredeti nevet sokan rasszistának tartják, ráadásul sokan gyűlöletbűncselekményekre is vetemedtek, és nekiálltak majmokra vadászni, hogy ne terjesszék a kórt, pedig nem is ők terjesztik.

A majomhimlő nem tűnik ugyan különösebben veszélyesnek, de korábban nem látott járványok egész sora fenyeget

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. június 2.

A vakcinafejlesztés jó módszer, de az egyre-másra felbukkanó, korábban ismeretlen kórokozók okozta járványok megfékezésének leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás megfékezése lenne.