Becsapódása előtt fedezte fel a Berlin felett elégő kisbolygót szombat éjjel egy magyar csillagász
Tegnap este néhány órával becsapódása előtt fedezett fel egy földsúroló kisbolygót Sárneczky Krisztián magyar csillagász. A parányi égitest hajnali fél 2-kor, Berlin felett lépett be a Föld légkörébe, amiről videófelvételek is készültek. Károkról nem érkezett jelentés, de korábbi esetek alapján valószínű, hogy az égitest apró darabkái elérték a felszínt.
A 2024 BX1 jelű kisbolygó a harmadik, amit Sárneczky azelőtt fedez fel, hogy az becsapódott volna bolygónkba, és összességében a nyolcadik ilyen objektum, amit sikerült elégésük előtt megpillantani a szakembereknek. A csillagász a nagyjából 1 méter átmérőjű égitestet a Mátrában található Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével találta meg, 22:48-kor. A felfedezés beküldése után, ahogy ez ilyenkor megszokott, más obszervatóriumok is elkezdték figyelni a kisbolygót.
Az gyorsan kiderült, hogy a Sárneczky által felfedezett, ártalmatlan 2024 BX1 hamarosan eltalálja bolygónkat és Németország északkeleti régiója felett lép be fél 2 körül a légkörbe, így az amatőr csillagászok ennek ismeretében meg tudták figyelni az eseményt. A légkörbe lépés a lipcsei Augustusplatz webkameráján is látható volt:
A Der Spiegel tudományos újságírója, Christoph Seidler Berlin közelében örökítette meg, ahogy a kisbolygó átszáguld az égbolton:
Szintén Berlinből vette videóra az eseményt Michael Aye bolygókutató:
A 2024 BX1 az Apollo földközeli kisbolygók csoportjába tartozik. Ezekből eddig hozzávetőleg 19 ezret fedeztek fel, amik közül 2041 potenciálisan veszélyt jelenthet a Földre. Ezek közé tartozott az a meteor is, amely az oroszországi Cseljabinszk közelében robbant fel a légkörben 2013-ban. A 18 méteres objektum megsemmisülése 400-500 kilotonnányi TNT-nek megfelelő energiát szabadított fel, a Hirosimánál bevetett atombomba közel harmincszorosát.
A csillagászok az elmúlt évtizedekben felderítették az egy kilométernél nagyobb földközeli kisbolygók túlnyomó többségét, amelyek becsapódásának kataklizmikus globális következményei lennének, és hozzávetőleg 10 ezer 140 méternél nagyobb földközeli objektumot találtak. A helyi szinten veszélyes, 30 méternél nagyobb égitestekből akár több tízezer lehet a Föld közelében.
A NASA 2028-ban induló infravörös űrteleszkópja, a NEO Surveyor Földre veszélyes objektumok után fog kutatni. Az űrügynökség bolygóvédelmi stratégiája ugyanis, amit a DART űrszonda 2022 szeptemberében sikeresen tesztelt, az égitestek korai észlelésén alapszik.
Köszönet Fidrich Róbert amatőr csillagásznak a cikk elkészítéséhez hasznos linkekért.
Kapcsolódó cikkek
