Ahogy 2018 óta minden évben, a Qubit szerkesztősége idén is megszavazta az év emberét. 2022-ben az a Sárneczky Krisztián kapja a díjat, aki Magyarországról 36 év után először fedezett fel új üstököst, ráadásul rögtön az év első ilyen objektumát. Sárneczky a Piszkéstetői Obszervatórium vezetője, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatási koordinátora.

Az apró naprendszerbeli égitestek keresésével foglalkozó, nemzetközileg elismert kutató eddig több mint 600 földközeli égitestet fedezett fel. Sárneczky a 2000-es években dolgozott az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumban, majd a következő évtizedben a texasi McDonald Obszervatóriumban is. Az 1940-ben a Kulin György által a Svábhegyi Csillagvizsgálóból felfedezett 10258 Sárneczky kisbolygó 5 éve viseli a magyar csillagász nevét.

Sárneczky Krisztián a 2022. január 1. és január 2. közötti éjszakán talált rá az év első újonnan felfedezett üstökösére a piszkéstetői intézet 60 centiméteres Schmidt teleszkópjával. A C/2022 A1 (Sárneczky) üstökös ekkor 60 millió kilométerre haladt a Földtől, és néhány nappal később került a legközelebb bolygónkhoz (a Nap és a Föld távolságának közel harmadára). A kutató még ugyanezen az éjszakán két földközeli kisbolygót is észlelt, a 2022 AB-t és 2022 AC-t.

A csillagász a Qubitnek adott januári interjújában elmondta: „egyáltalán nem számítottam arra, hogy ezzel a technológiával találok majd egy üstököst, mivel az földközeli kisbolygók észlelésére van optimalizálva.” A kutató a felfedezést annak a szerencsés összjátéknak tudta be, hogy egy átlagos üstököshöz képest a C/2022 A1 (Sárneczky) közel hússzor gyorsabban haladt. Mint mondta, „egy, a Földhöz viszonylag közeli üstökösről van szó, ráadásul ellentétes keringési pályával, nagy pályahajlással, és ezek mind-mind gyorsítják a látszólagos mozgását.”

Sárneczky az észlelés után, január 2-án hajnalban megosztotta az égitest pozícióadatait, és jelezte, hogy gyors mozgású üstökösre bukkant. A nemzetközi csillagászközösség több napon át, különböző obszervatóriumokból végzett megfigyelései révén kiderült az üstökösről, hogy hosszú periódusú égitest, amely a NASA JPL kutatóintézete által működtetett, kis méretű égitesteket tartalmazó adatbázis (Small-Body Database) alapján 8299 évente kerüli meg a Napot.

Sárneczky a Qubitnek elmesélte, hogy az észleléseknél gyakran fontos szerepe van a szerencsének: „Azt a területet, ahol rátaláltam, már nem is akartam észlelni, csak azért csaptam hozzá a többihez, hogy kerek legyen a számuk a távcsövet vezérlő észlelő szkriptek által átvizsgálandó sávban. Régebben már én is vétettem el úgy üstököst, hogy még a mozgását is kidobta a szoftver, és el is küldtem, csak nem vettem észre, hogy diffúz a képen, és így kisbolygóként ment el. Aztán később megtalálták, és észrevették, hogy az egy üstökös, így róluk nevezték el, és az enyém csak egy észlelés előtti, pre-discovery megfigyelés volt.”

Sárneczky az üstökös megfigyelése után több mint két hónappal, március 11-én éjszaka egy olyan földsúroló kisbolygót (2022 EB5) fedezett fel, amely még aznap becsapódott a Földbe. A felfedezésekor halvány, 17 magnitúdó körüli, Sárneczky szerint 2-3 méteres kisbolygó először nem sokban különbözött a korábban a csillagász által megtalált 63 földsúroló objektumtól, de később kiderült, hogy másfél órán belül belép a Föld légkörébe. Március 11-én, magyar idő szerint 23:23-kor a JPL szerint az infrahangdetektorok észlelték is a légkörben a Grönlandtól 470 kilométerre keletre darabokra hulló égitestet.

• Az év embere díjat 2018-ban Vas Alexa Zsófia kapta, aki végtaghiányos kisgyerekeknek tervezett 3D nyomtatással készült, könnyített, színes robotkezet.
• 2019-ben Sinkovics Ede képzőművészt díjaztuk, aki néhány éve szülőföldjén, a vajdasági Óbecsén fogott ipari, gasztronómiai és gyógyászati célú kendertermesztésbe.
• 2020-ban Török Ákos informatikus érdemelte ki Az év embere címet a Qubit szerkesztőségétől, de az elismerés az ő felvetése nyomán alakult Suppress19 tudóscsoportot is illeti, mert ugyan az új koronavírus-járványt rendszeresen ismételt tömeges teszteléssel feltartóztatni kívánó módszerből nem lett konkrét hazai gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés párját ritkítja a hazai tudományos világban.
• 2021-ben pedig Bakos Ádám hangyafarmer kapta a díjat, aki az első professzionális magyar hangyaneveldét üzemelteti.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: