Bár vadászó-gyűjtögető elődeinkről széles körben az a kép él, hogy a vadászat játszott náluk központi szerepet a táplálkozás szempontjából, és magas fehérjetartalmú, húsban gazdag étrenden éltek, ezt az elméletet most aláássák azok a régészeti leletek, amelyek 6-9 ezer évvel ezelőttről, a perui Andokból származnak.

A régészek két temetkezési helyről összesen 24 ember maradványait vizsgálták, és arra jutottak, hogy a vadburgonya és más gyökérzöldségek jelenthették a fő táplálékforrásukat az agrártársadalmak megjelenése előtt.

„A hagyományos felfogás szerint a korai emberi gazdaságokban a vadászaton volt a hangsúly – ez az elképzelés vezetett számos fehérjedús hóborthoz, például a paleo étrendhez. Elemzésünk viszont azt mutatja, hogy az étrendjük 80 százalékban növényi anyagokból állt, és csak 20 százalékban húsból” – idézi a Guardian a Wyomingi Egyetem régészét és a kutatás vezetőjét, Randy Haast. A mezőgazdaságra való áttérés egyik fő okának korábban a túlvadászatot tartották, de a friss eredmények arra mutatnak, hogy a gyűjtögetés és a földművelés közti átmenet jóval fokozatosabb lehetett.

A kutatók az Andok hegységben egymástól nagyjából másfél kilométerre található temetkezési helyekről gyűjtött maradványokat vizsgáltak. A csontok, valamint a területen élő állatok és növények kémiai összetevők elemzéséből megállapították, hogy a vizsgált személyek étrendjének nagy részét növényi táplálékok tették ki, és a hús csak másodlagos szerepet játszott.

A tanulmány első szerzője, a Pennsylvaniai Állami Egyetemen kutató Jennifer Chen szerint az Andok magashegyi környezetében különösen fontos a táplálékszerzés a túléléshez, és bár a régészeti tanok elsősorban a vadászat és a húsban gazdag étrend szerepét hangsúlyozzák, a friss kutatás szerint „az Andokban élő korai vadászó-gyűjtögetők főként növényi táplálékot, például vadon termő gumókat fogyasztottak”. A lelőhelyeken égett növényi maradványokat is találtak, több emberi maradványon pedig a fogak kopása is gumók fogyasztására utal.

Amikor viszont húst ettek, nem bízták a véletlenre: az elemzés szerint a húsételek nagy részét szarvasok és lámák biztosították, és a kisebb emlősök, madarak vagy halak háttérbe szorultak.

„Ha ez előtt a tanulmány előtt megkérdeznek, valószínűleg azt mondom, hogy a hús tette ki az étrendjük 80 százalékát. Eléggé elterjedt feltételezés, hogy az emberi étrendekben a hús dominált” – mondta Haas. Ez a nézet a korábbi régészeti technikák fejletlensége miatt alakulhatott ki, hiszen a kőeszközök és az állati csontok jóval nagyobb valószínűséggel maradtak fenn, mint a növényi maradványok, és könnyebben is tudták elemezni őket, de Haas szerint a régészet területére jellemző férfi túlsúly is hozzájárulhatott a vadászó-húsevő macsó ősember sztereotípiájának fenntartásához.