Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó és Kopasz Bálint olimpiai bajnok kajakozó a Biomeet konferencián beszélgetett Takácsy Lilla sportdietetikussal és Vernes Réka háziorvossal arról, mit esznek és mit tesznek azért, hogy hosszú, kiegyensúlyozott életet élhessenek.
Mit tanulhatunk a törzsi gyógyítóktól? Szabad-e otthon próbálkozni a ketogén diétával? Hogyan hat a kefir depresszió ellen? Ezekről is szót ejtettek meghívott szakértőink a mikrobiomot körbejáró 8. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
A szénhidrátmegvonás hatékony eszköz a fogyásban, de a diéta nem csak a testsúlyra van hatással, hanem a szív- és érrendszerre valamint a mikrobiomra is.
A Harvard Egyetem kutatói 25 évig követték 25 ezer nő egészségügyi adatait, és megfigyelték, hogy a mediterrán diétát követők 23 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból a vizsgálati időszak alatt.
A 2700 éves leletek alapján az üstökben vért és tejet gyűjtöttek, amiket különbözőképpen hasznosítottak – a mongol konyha máig őrzi ezeket a módszereket.
A 2000 óta megjelent szakirodalom átfogó elemzéséből kiderült, hogy a rák és a szívbetegségek kockázata jóval alacsonyabb a növényi alapú étrendet követőknél, de ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek fel kell adnia a húsevést.
A WWF friss, konkrét javaslatokat is tartalmazó étrendi országjelentése szerint a magyarországi táplálkozási szokások nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, ráadásul az elfogyasztott ételek előállítása is fenntarthatatlan módon folyik.
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
A mediterrán étrend évek óta vezeti a legegészségesebb étrendek rangsorát, és más étkezési divatokkal ellentétben kutatások tucatjai bizonyítják jótékony hatásait. Így harcolj gyümölccsel, zöldséggel és olívaolajjal a rák, a cukorbetegség és a szívbajok ellen!
Az Andok hegységben 6-9 ezer évvel ezelőtt élt emberek főként vadburgonyával, gyökerekkel és gumókkal táplálkoztak, és csak étrendjük ötödét tette ki a szarvas- vagy lámahús.
A Qubit podcast legújabb adásában Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgettünk életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
Persze létezik olyan arany középút is, ami hosszú távon fenntartható, a teljes értékű növényi étrend pedig csakugyan megoldást jelenthet.
A 2-es típusú cukorbetegek egy friss kutatás szerint jobban odafigyelnek a kalóriabevitelre, ha nem hagyományos étrendváltozást javasolnak nekik az orvosok.
Ősi foglepedékmintákból állapították meg, hogy a tengeri és édesvízi növényeket sokáig fogyasztották előszeretettel Európában, és sok szempontból jó lenne visszatérni ehhez a szokáshoz.
A keltől már a magzatok szája is sírásra görbül, az édesebb zöldségek viszont mosolyt csalnak az arcukra.