Négyszer magasabb lehet az autoimmun betegségek kockázata a nőknél mint a férfiaknál
A rangos Cell folyóiratban publikált tanulmány szerint a Stanford Egyetem kutatócsoportja egérkísérletek segítségével feltárta a nemenként eltérő gyakorisággal kialakuló autoimmun kórképek hátterében álló biológiai mechanizmust.
Ismert, hogy a nők sejtjeiben két X, míg a férfiakéban egy X és egy Y kromoszóma található, ahogy az is, hogy az X kromoszóma nagyobb, mint az Y, és sokkal több fehérjét kódoló gént tartalmaz az Y-nál. Az már kevésbé tudott, hogy a két X-kromoszómával rendelkező emberekben leegyszerűsített fogalmazással, a túltermelés elkerülése végett csak az egyik kromoszóma veszi ki a részét a kódolásba, míg a másik „néma”. Az elhallgattatásért az X-kromoszómához tapadó Xist nevű nemkódoló ribonukleinsav-molekula (ncRNS) a felelős.
A Nature-ben ismertetett tanulmányt publikáló kutatócsoport megállapította, hogy mivel Xisthez más fehérjék is tapadhatnak, az így kialakuló nagy RNS- és fehérjekomplexek hajlamosíthatják a női ivarú egereket az autoimmun betegségekre. Ennek az az oka, hogy a komplexek olyan immunreakciót indíthatnak el, amelyben a szervezet antitesteket termel a benne lévő fehérjék ellen – állítják a Stanford kutatói.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy csak az Egyesült Államokban több mint 23,5 millió amerikait érintő autoimmun kórképeket a genetikai és a környezeti tényezőket váltják ki, és már számos, a hormonháztartástól a mikrobiomig különböző kulcsfaktorokat megnevező teória született arra, hogy a nőknél miért nagyobb a statisztikai valószínűsége az autoimmun betegségek kialakulásuknak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: