A számos élelmiszerben megtalálható szukralóz nagyon magas dózisban tompíthatja a szerzett, T-sejtes immunválaszt, és emiatt a jövőben alkalmazható lehet majd egyes autoimmun betegségek terápiájában – derül ki egy, a Nature-ben szerdán publikált tanulmányból, amelyben a kutatók egereken vizsgálták a mesterséges édesítőszer hatásait.

Fabio Zani és Julianna Blagih, a londoni Francis Crick Intézet biológusainak vezetésével végzett kutatás szerint a normál étrenddel elérhető mennyiség sokszorosa mellett a korábban semleges hatásúnak gondolt molekula nem várt módon befolyásolta a kísérleti egerek adaptív immunrendszerének működését. Az európai és amerikai hatóságok által megállapított, maximálisan ajánlott dózis esetén megfigyelt jelenség csak akkor volt észlelhető, amikor az egereknek immunválaszt kellett kiváltania, és az az édesítőszer adagolásának megszűntetésével elmúlt.

„Semmilyen adatunk nem utal arra, hogy a szukralóz bevitele veszélyes lenne, és el kellene kerülni” – mondta Zani a Nature által szervezett sajtótájékoztatón. Az anyagcserekutató hozzátette, a szukralózzal ellátott egerek minden más élettani jellemzőjét rendben találták, és korábbi kutatásokkal ellentétben a molekula még az egerek bélrendszeri mikrobiomjára sem gyakorolt jelentős hatást. A hatósági vizsgálatok és tudományos kutatások által biztonságosnak talált édesítőszerek globális fogyasztása az utóbbi időben jelentősen nőtt, és az elmúlt években az Egyesült Államokban a szukralóz lett a piacvezető édesítőszer.

A szukralóz egy diszacharid, ami a szacharóz molekula módosításával (három hidroxilcsoport klór atomokra cserélésével) készül. A szukralóz 600-szor édesebb az étkezési cukornál, emiatt elegendő viszonylag kis mennyiségben alkalmazni az élelmiszerekben. Az egy kilogramm testsúlyra mért napi ajánlott maximális bevitelét az európai élelmiszerbiztonsági hivatal (EFSA) 15, míg az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA) 5 milligrammban határozta meg. „Megnéztük, hogy ha a legmagasabb szukralóztartalmú diétás üdítőt vesszük, akkor abból naponta 10-et meg kellene innunk, ha pedig a kávénkat szukralózzal édesítjük, 30 csésze kávét kellene fogyasztanunk, hogy elérjük ezt a limitet” – mondta a kutatást vezető Karen Vousden.

Hogyan hathat a szukralóz a T-sejtekre?

A szakemberek azt találták, hogy normál esetben a magas dózisban adagolt szukralóz és egy másik édesítőszer, a szacharin nem gyakorol észlelhető hatást az immunrendszerre, vagy az adaptív immunrendszer B- és T-limfocitáinak (CD4⁺ és CD8⁺ T-sejtek) szintjére. Ez csak akkor változott meg a szukralóz esetén, amikor az egereknek immunválaszt kellett kiváltania egy antigén ellen, aminek a szerepét a kezdeti kísérletekben juhok vörösvértestei játszották.

A szukralóz nem volt hatással a B-limfocitákra, azonban nagy dózisban mérsékelte a CD4⁺ és CD8⁺ T-sejtek proliferációját és differenciációját. A biológusok 5-6 évig tartó kutatásának legidőigényesebb része annak megállapítása volt, hogy milyen mechanizmuson keresztül fejtheti ki ezt a hatást az édesítőszer. Bár maradtak még megválaszolatlan kérdések, például hogy a folyamat miért nem érint más immunsejteket – úgy tűnik, a szukralóz a T-sejt-aktivációs folyamat egy specifikus szakaszára hathat.

„A T-sejtek akkor aktiválódnak, amikor egy külső jel hozzáköt a T-limfociták felszínén található T-sejt receptorhoz (TCR). Kimutattuk, hogy a szukralóz képes ezt a jelátviteli útvonalat tompítani, ami miatt kevésbé tudnak a T-sejtek hatékonyan aktiválódni. Ennek ahhoz lehet köze, ahogy a szukralóz kölcsönhatásba lép a sejtmembránjukkal. Ez a kölcsönhatás nem túl erős, de elegendő ahhoz, hogy a membrán dinamikáját megváltoztassa, ami akadályozza a megfelelő aktivációs folyamatot” – foglalta össze Zani, miként hathat a szukralóz a T-sejtekre. A kutatók szerint azonban nem zárható ki, hogy más, epigenetikai mechanizmusoknak is lehet szerepük.

Újságírói kérdésre Vousden elmondta, hogy amikor összevetették az amerikai ajánlás szerint alacsonyabb, és európai szerint magasabb maximális dózist kapó egereket, előbbieknél kisebb mértékű hatást figyeltek meg a T-sejtekre. Emiatt, valamint in vitro sejtkultúrákban végzett kísérletekből származó adatok alapján meggyőződésük, hogy ennél alacsonyabb, de a normál étrendhez képest még mindig magasnak tekinthető fogyasztás esetén az édesítőszer nem gyakorol befolyást a T-sejtek aktivációjára.

A tumorok, valamint bakteriális fertőzések modellezésére használt egereknél a nagyon magas dózisú szukralózban részesült egerek kisebb mértékű, antigén-specifikus CD8⁺ T-sejt-választ mutattak. Ez azt eredményezte, hogy T-sejtjeik a kontrollként szolgáló állatokhoz képest gyengébben gátolták a tumorok növekedését, valamint egyes szövetekben a baktériumok szaporodását.

T-sejtes autoimmun betegségek terápiájában segíthet

A kutatók végül azt szerették volna megválaszolni, hogy lehet-e a szukralóznak terápiás alkalmazása azzal, hogy limitálja a T-sejtes autoimmunitást. Ehhez először az 1-es típusú diabéteszt modellező egereken vizsgálták a molekula hatását.

Kiderült, hogy a szukralózt kapó egerek kisebb gyakorisággal mutatták a hiperglikémia (magas vércukorszint) jeleit, és később alakult ki náluk az 1-es típusú diabétesz a kontrollként használt állatokhoz képest. Hasonlót figyeltek meg a vastagbélgyulladást (colitis) modellező állatokon is, ahol a szukralózzal táplált csoportban alacsonyabb volt a gyulladásserkentő gamma interferont (IFN-γ) termelő CD4⁺ T-sejtek száma.

„Nagyon nagy mennyiségű szukralóz esetén azt találtuk az 1-es típusú cukorbetegséget és a vastagbélgyulladást modellező kísérleti egerekben, hogy tompult a T-sejt-válasz és csökkent a gyulladás. Ez összességében hasznos volt ezeknek az egereknek. Még nem tudjuk, hogy hasonló hatást várhatunk-e emberekben is, de azt reméljük, hogy hamarosan képesek leszünk ezt tesztelni” – mondta el Blagih.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: