Hétfőn jelent meg az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által kiadott jelentés, amiben az 1979-ben aláírt CMS (a vándormadarak és vándorló állatfajok védelméről szóló egyezmény) tükrében értékelik a vándorló állatfajok állományát és helyzetét.

A vándorló fajokról szóló jelentés azonban lesújtó képet fest: a listán szereplő majdnem 1200 vándorló állatfajból minden ötödiket a kihalás veszélye fenyegeti és összesen a 44 százalékuk populációja zsugorodik. A negatív tendencia azokra a fajokra is vonatkozik, amik még nem szerepelnek a CMS listáján, ez majdnem 400 faj a jelentés szerint.

A kihalás veszélye olyan állatokat fenyeget, mint a dögkeselyű (Neophron percnopterus) vagy a csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini), emeli ki a New Scientist. A legnagyobb veszélyben viszont a halak vannak: a listázott fajok 97 százaléka sodródott az elmúlt évtizedekben a kihalás szélére.

Az okok közül a legfontosabbak a lakóhelyek elvesztése, károsodása és töredezése, valamint a túlhalászat. Ezek együttesen 4-ből 3 állatfajt veszélyeztetnek. A CMS-listán szereplő fajok élőhelyeinek 58 százaléka fenntarthatatlan nyomás alá került, ami ugyancsak veszélybe sodorhatja az ott élő állatokat.

A borús kép mellett a jelentés kitér arra is, hogy milyen lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a felsorolt állatfajok kihalását. Történhet ez egyrészt az élőhelyeik védelmén és helyreállításán keresztül, továbbá az urbanizáció és a városfejlesztések során figyelembe kell venni a természetes élőhelyeket. Az infrastruktúrafejlesztéseknél ugyancsak elsődleges szemponttá kell válnia annak, hogy a veszélyeztetett fajok élő-, költő- és szaporodóhelyeit ne zavarja az emberi tevékenység.