Mi kell a világnak? Több szabó!

02.16. · majom

Az elmúlt években egyre több kritika érte a divatipart a fenntarthatatlansága, a környezetszennyezés és az olcsó munkaerő kizsákmányolása miatt, és bár több cég fogadkozik is, hogy áttér a környezetbarát alapanyagokra és az etikus nyersanyagbeszerzési forrásokra, ezt a legtöbb esetben nehéz ellenőrizni.

Ezzel együtt nem csak a budapesti Nagykörút kong az ürességtől, hanem más nagyvárosok bevásárlóutcái is – erre a két problémára találtak megoldást az Exeteri Egyetem, a Falmouth Egyetem, a Mancheseteri Metropolitan Egyetem és a Northumbriai Egyetem kutatói egy frissen publikált tanulmányukban.

A tanulmány öt kulcsfontosságú problémát különít el: a fast fashiont, a fenntartható szövetgyártást és dizájnt, a céges felelősségvállalást, a divatipar szocio-pszichológiai vonzatait és a divatfogyasztáshoz köthető viselkedést. Ezek megváltoztatására a kutatók forradalmi ötlettel álltak elő: a javítható ruhák ideájával, ami mellesleg megoldaná a kihasználatlanul hagyott üzlethelyiségek problémáját is. Ehhez a cégek és a felhasználók oldaláról is szemléletváltozásra lenne szükség, valamint olyan helyekre, ahol átszabják vagy megjavítják a szakadt, kopott vagy csak kiigazítandó ruhákat.

Kevesebb, drágább, jobb minőségű holmi

Clare Saunders, az Exeteri Egyetem politológusa szerint azok, akik maguk is részt vettek már olyan workshopokon, ahol a ruhajavítás rejtelmeivel ismerkedhettek meg, a későbbiekben is hajlamosabbak voltak fenntarthatóbb döntéseket hozni, amikor ruhát vásároltak. Joana Willett, a tanulmány egyik társszerzője szerint ehhez viszont ehhez az is kell, hogy a divatcégek tartósabb és jobban javítható ruhákat forgalmazzanak, sőt, akár az is, hogy ruhajavító szolgáltatást is indítsanak.

A kutatás résztvevői többnyire megváltozott vásárlói szokásokról számoltak be: annak ellenére, hogy a legtöbben darabszámra kevesebb ruhát vásároltak, mint a workshopon való részvétel előtt, a megvett termékekre többet költöttek, mint azelőtt. Ez Willett szerint valószínűleg azért fordulhatott elő, mert tudatosan a tartósabb és fenntartható forrásból származó darabok mellett döntöttek, amelyek többe is kerülnek.