Kalandos landolással tért vissza a Holdra fél évszázad után az USA
Magyar idő szerint péntekre virradóan, 0 óra 23 perckor megtörtént az, amire az Egyesült Államokban több mint 51 éve vártak: újra sikeres holdra szállást hajtott végre egy amerikai űrmisszió. Ráadásul az egy hete indított Odüsszeusz (Odysseus, becenevén Odie) holdszonda landolása nemcsak emiatt történelmi jelentőségű: most először szállt le a Holdon magáncég (ez esetben az Intuitive Machines) által épített eszköz.
Az IM-1 misszió drámai fordulatokat is tartogatott: a landolás jó két órával a tervezett időpont után történt, mivel a földi küldetésirányítóknak az utolsó pillanatban kellett egy szoftverjavítást eszközölniük, miközben a szonda még Hold körüli pályán volt. A csapat órákkal korábban észlelte, hogy az Odie navigációs lézerei és kamerái nem működnek megfelelően, márpedig ezek elengedhetetlenek a sikeres landoláshoz.
Az volt a szerencse, hogy a szondán szállított eszközök (a NASA 118 millió dollárt fizet az IM-nek hat műszer Holdra juttatásáért) között ott volt a Navigation Doppler Lidar nevű csomag is, amelynek három kis kamerájából kettőt sikerült úgy átprogramozni, hogy már a landolásnál aktívak legyenek, és segítsék a terepnavigációt, valamint a kockázatfelmérést.
A leszállóegység 92 kilométerrel a Hold felszíne fölött kezdte meg az ereszkedést, majd 11 perccel a tervezett landolási idő előtt begyújtotta a folyékony oxigénnel és metánnal működő főhajtóművét, és a rögtönzött kamerarendszer elkezdte a terepfelmérést, hogy biztosan leszállásra alkalmas helyszínre érkezzen a szonda.
Bár a küldetés irányítói tudták, hogy egy-két percbe telhet, amíg megkapják a jelet a landolásról, de amikor már öt perc is eltelt, kezdtek aggódni. Végül tíz perc után jelentkezett az Odüsszeusz, de még csak gyenge jelet továbbított a Földre, amiből arra gondoltak, hogy a holdszonda megbillenhetett vagy felborulhatott. Az Intuitive Machines végül két órával később tett bejelentést az X-en: „A kommunikációs hibaelhárítás után a repülésirányítók megerősítették, hogy az Odüsszeusz álló helyzetben van, és elkezdte az adatok küldését. Jelenleg azon dolgozunk, hogy leküldjük az első képeket a Hold felszínéről.”
Ez utóbbi még 11 órával a landolás után sem történt meg, így egyelőre be kell érnünk azokkal a fotókkal, amiket még a világűrben készített az eszköz. És persze nagyon várjuk a fejleményeket arról is, hogy sikerült-e a terveknek megfelelően még a landolás előtt leereszteni a felszínre az EagleCam nevű eszközt, amelynek köszönhetően először láthatnánk felvételt egy holdra szállásról közelről, külső nézetből rögzítve.
Az Odüsszeusz landolási helyszíne, a Hold déli pólusa azért is érdekli annyira az űrkutatókat, mert a jelek szerint a térségben vízjégkészletek találhatók, amiből ivóvizet vagy akár rakétahajtóanyagot lehet kinyerni – mindkettő óriási segítség lenne a Holdra induló űrhajósoknak.
Az IM-1 küldetés valószínűleg hét napon át tart majd, mielőtt a kiszemelt helyszínt ellepi a sötétség, ami elzárja a Nap elől a szonda napelemeit.