Folytatódik a sűrű év eleji Hold-szezon: az amerikai Peregrine januári kudarca és a japán SLIM szonda félsikere után most újra egy amerikai magáncég, az Intuitive Machines próbálkozik meg azzal, hogy űreszközt juttasson a Holdra. Az IM–1 vagy Odysseus (Odüsszeusz) néven is nevezett szondát magyar idő szerint csütörtök reggel 7 óra 5 perckor indították útjára egy SpaceX Falcon 9 rakétával a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából.

Ha a küldetés sikerrel jár, az Odie-ként is emlegetett holdszonda két fontos mérföldkövet is magáénak tudhat majd. Amellett, hogy az első olyan eszköz lehet belőle, amit egy állam űrügynöksége helyett magáncég küldött a Holdra, egy több mint 51 éves csendet törhet meg: az Egyesült Államok utoljára 1972 decemberében landolt a Holdon (az Apollo–17 legénységével), azóta csak szovjet, kínai, indiai és japán szondák jártak a szomszédos égitesten.

A Falcon 9 rakéta másodpercenként 11 kilométeres sebességgel lőtte az űrbe az IM–1 szondát, majd miután elégette az üzemanyagát, levált róla, és a szonda a Nap felé irányította napelemeit, hogy akkumulátoros meghajtással folytassa útját. A legutóbbi hírek szerint az Odie ovális pályán halad a Föld körül, és majd a kilövés után kb. 18 órával gyújtja be hajtóműveit, hogy a Hold felé vegye az irányt, kihasználva az égitest gravitációs erejét is.

A landolás, amit a Hold déli pólusától nagyjából 300 kilométerre fekvő Malapert–A kráterben kísérel meg a szonda, február 22-ére várható. A leszállás különlegessége, hogy közvetlenül az érkezés előtt, amikor a holdszonda 30 méterrel jár majd a felszín felett, az Odysseus leereszti az EagleCam nevű eszközt, ami elsőként próbálkozik meg azzal, hogy a holdfelszínről felvételt készítsen egy holdra szállásról. Ha minden jól megy, a kamera wifin keresztül átküldi a felvételeket a szondának, ahonnan továbbítani lehet azokat a Földre.

Az Odie egyfajta felderítő küldetést végez majd a Holdon, mielőtt a NASA az Artemis-program keretében újra embereket küldene oda – a jelenleg 2026-ra tervezett Artemis–3 küldetés során a hatvanas-hetvenes évek Apollo-missziói óta először léphet majd ember a holdfelszínre. A célpontként kiszemelt déli pólus azért is érdekli annyira az űrkutatókat, mert a jelek szerint a térségben vízjégkészletek találhatók, amiből ivóvizet vagy akár rakétahajtóanyagot lehet kinyerni – mindkettő óriási segítség lenne a Holdra induló űrhajósoknak.

A szonda fedélzetén a NASA hat tudományos műszert helyezett el, többek között egy rádióvevő rendszert, ami a napszél és más töltött részecskék által létrehozott a Hold felszínén létrehozott plazmát tanulmányozza, valamint egy olyan szenzort, ami a jövő Hold-missziói során végrehajtandó precíziós landolások irányítását segíti majd. És ha Weöres Sándor-verset ez a szonda nem is szállít magával, a művészetekre most is gondoltak: Jeff Koons Moon Phases című projektje 125 darab, egyenként kb. 2,5 centiméter átmérőjű szoborból (és a hozzájuk tartozó NFT-kből) áll, amelyek mindegyike egy-egy holdfázist ábrázol.

Az Odie várhatóan hét napig működhet majd landolása után, mielőtt a helyszínt ellepi a sötétség, ami elzárja a Nap elől a szonda napelemeit.