Bár az örök vegyi anyagokként (angolul: forever chemicals) hírhedté vált szintetikus vegyületek környezetre gyakorolt hatásait csak alig másfél évtizede kezdték vizsgálni, a PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor és polifluor tartalmú alkil anyagokról mostanra kiderült, hogy közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival, ráadásul az esővíz is tele van velük.

A több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot az 1940-es évektől az ipar számos területén használják: víz- és szennyeződésálló anyagként alkalmas a bőr és a textil impregnálására, tűzoltó habok és zsírpapír készítésére. A 2022-ben 18 európai szerkesztőség által létrehozott, a tagállamok területén 17 ezer helyszínen súlyos szennyezést bizonyító tényfeltáró koalíció eredményei fényt derítettek arra, hogy mi magyarázza az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hatósága, az EFSA vonatkozó jelentésében szereplő tényt, miszerint a vegyületcsoportba tartozó perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) szinte minden európai lakos véréből kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket”.

A csúszásgátló szőnyegeken, esőkabátokon és pattogatott kukoricás zacskókon át a vízálló sminkekig számos termékben felhasznált vegyületek a szén-fluor kötéseik ereje miatt annyira népszerűek világszerte. Ám éppen ez a kémiai tulajdonság növeli meg extrém módon azt a lebomlási időt is, amely rendkívül környezetszennyezővé teszi őket, és ami az emberi szervezetben is legalább 2-5 év.

Adalékhatás

Az európai gyomirtóháború veteránjának számító Pesticide Action Network (PAN) nemzetközi civil hálózat európai tagszervezete, a PAN Europe kedden, február 27-én publikált jelentése szerint a mindennapi praxisban használt, a kis- és nagykereskedelmi forgalomban kapható növényvédő szerek jelentős mennyiségű örök vegyi anyagot tartalmaznak. Az átfogó kutatási projekt eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszerként forgalmazott friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen PFAS-források.

A PAN Europe szakértői arra nem találtak választ, hogy a növényvédő szerek gyártói termékeik hatékonyságát kívánták-e fluorral növelni a kimutatott PFAS-vegyületek hozzáadásával, vagy hogy más adalékok bomlása során keletkeztek ezek az örök vegyi anyagok, az azonban szinte bizonyos, hogy a végfelhasználó gazdák „általában nincsenek tudatában annak, hogy örök peszticideket permeteznek a terményeikre” – olvasható a projektben részt vevő Magyar Természetvédők Szövetségének keddi közleményében.

A jelentés szerint

• 2011 és 2021 között 31 különböző, PFAS-vegyületeket tartalmazó szer maradványát mutatták ki az EU-ban a gyümölcsökben és zöldségekben;
• 10 év alatt megháromszorozódott az EU-ban azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS szer maradványát tartalmazzák;
• valamint 2021-ben az Európában termesztett gyümölcsök, például az eper (37%), az őszibarack (35%) és a sárgabarack (31%), különösen szennyezettek voltak, gyakran három-négy különböző PFAS-ből álló koktél jelenlétét is kimutatták egyetlen gyümölcsben.

Mindezt még aggasztóbbá teszi, hogy

„a PFAS-vegyületekkel szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0 százalékról 2021-re 8,9 százalékra emelkedett. A vizsgált időszak ingadozásait kiátlagoló trendvonal szerint a PFAS-peszticideket tartalmazó gyümölcsminták aránya jelentős, 182 százalékos növekedést mutatott a 10 éves időszak alatt. A zöldségmintákban 63 százalékos szermaradvány-növekedés volt kimutatható ugyanebben az időszakban.”

A magyar helyzet

A 2011 és 2021 között Magyarországon vizsgált 8801 gyümölcsminta 12,7 százaléka, valamint a 8596 zöldségminta 7,5 százaléka tartalmazott legalább egy PFAS-vegyületet.

A magyar termesztésű gyümölcsök közül az őszibarack-, a cseresznye-, az eper- és a szilva-, az importáruknál pedig a sárgabarack-, az eper- és a szőlőmintákban volt kimutatható a legtöbb PFAS-peszticid. Az utolsó vizsgált évben a Magyarországra Peruból, Marokkóból és Dél-Afrikából behozott termékekben volt a legmagasabb arányban jelen valamilyen örök vegyi anyag.

Egyetlen zöldségmintában a PFAS-vegyületek maximális száma három volt, míg az összes mintában 16 különböző örök vegyi anyagot mutatott ki a laboratóriumi elemzés, az összes vizsgált tételben összesen 22 féle matériát azonosítva.

2021-ben az összes magyar termesztésű gyümölcsminta 22 százaléka volt szennyezett, az őszibarack 47, a cseresznye 43, a szamóca 26 százaléka tartalmazott legalább egyféle örök vegyi anyagot, de volt olyan eper, ami négy-, illetve olyan alma, ami ötféle PFAS-vegyületet is tartalmazott. Ugyanebben az évben az összes magyarországi termesztésű bevizsgált zöldség 10 százaléka volt szennyezett. A listát az uborka (24%) vezette, a saláta (17%) és a paprika (11%) előtt.

Figyelmetlen szabályozás?

A PAN Europe szakértőgárdája szerint az az igazán elképesztő, hogy a PFAS-vegyületek egyáltalán nem szükségesek a növénytermesztéshez. Az EU jogalkotói 2020-tól ugyan egyre nagyobb számban és egyre több területen korlátozzák az örök vegyi anyagok felesleges használatát, a PFAS-vegyületek növényvédelmi alkalmazását kihagyták a listáról, azzal a téves feltételezéssel, hogy azokat az EU növényvédőszer-törvénye már kellőképpen szabályozza.

„Tekintettel arra, hogy az elemzett magyarországi minták alapján a hazánkban termesztett, illetve importált gyümölcsökben és zöldségekben jelentős mértékben voltak kimutathatók PFAS-vegyületeket tartalmazó »növényvédő szerek«, és mennyiségük az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, egészségünk védelme érdekében szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány is támogassa a PFAS-peszticidek uniós szintű betiltását” – fogalmaz Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Módszertan

A tanulmány a hagyományos, vagyis nem ökológiai nagy- és kisüzemi termesztésből származó gyümölcsök és zöldségek szennyezettségét vizsgálta az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok hivatalos megfigyelési adatai alapján, az uniós fogyasztók reprezentatív fogyasztási szokásait tükröző véletlenszerű mintavétellel, amit 8 tagállamban (Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Németország, Spanyolország) végeztek el az európai szinten összesített nemzeti adatok figyelembe vételével.

A jelentés az Ecocity, az Ecologistas en Acción, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Générations Futures, a Global 2000 (Föld Barátai Ausztria), a PAN Németország, a PAN Hollandia és a Nature & Progrès Belgique együttműködésének eredménye.