Óriási sajtóvisszhangot kapott a parányi doboló kishal, ami egy petárda hangerejét képes produkálni
Villámgyorsan járta be a sajtót a világ egyik legkisebb halfajának – és az ismert gerinces fajok közül a legkisebb agyúnak – a meglehetősen hangos képessége: a kb. 12 milliméteres Danionella cerebrum ugyanis akár 140 decibeles hangerőt képes produkálni. A parányi hal petárdához fogható hangoskodásáról sorban számolt be a BBC, a Guardian, a New Scientist vagy éppen a Sky News is.
A Danionella cerebrumot 2021-ben azonosították és leggyakrabban az idegtudományok területén folytatott kutatásokban tanulmányozzák. Erre apró és szinte teljesen átlátszó teste teszi alkalmassá. Verity Cook, a németországi Charité - Berlin University Medicine munkatársa pedig a New Scientistnek azt nyilatkozta, arra lettek figyelmesek, hogy a halak által keltett pulzáló hangra akkor is fel lehet figyelni, ha csak elsétálnak az akváriumuk mellett.
A kutatók a hangképzés folyamatát úgy figyelték meg, hogy a halakból kisebb, 3-4 fős csoportokat képeztek és ezeket külön kis akváriumokban helyezték el, amikről nagy sebességű videofelvételeket készítettek.
A hangadásnál a halak úszóhólyagja (ez a felhajtóerőt szabályozó szerv) egy, a borda melletti porcos bemélyedésbe feszül. Amikor ez az állapot hirtelen megszűnik, a borda az úszóhólyaghoz csapódik, ami akár 140 decibeles hanghatással jár.
A kutatók a halak izomzatának genetikai szerkezetét is megvizsgálták, amiből világossá vált, hogy ezek a speciális, a hangadáshoz szükséges izmok ellenállóbbak a fáradással szemben, mint a hal további izmai. Erre a doboláshoz hasonló hangadás rendszeressége és a gyors ismétlések miatt lehet szükség.
Egyelőre a hangadás célját nem sikerült megfejtenie a szakértőknek, azt viszont már azonosították, hogy csak a hímek képesek a petárdahangok képzésére. Ebből arra következtetnek, hogy a zajkeltésnek a párkeresésben lehet szerepe, kifejezheti az agressziót és a területvédelmet, de az is lehet, hogy a zavaros vizekben a könnyebb tájékozódást támogatja. A Danionella cerebrum ugyanis mianmari Bago Yoma-hegység mentén található kis patakokban él, ahol a víz nem kimondottan tiszta.
