Az empátia kezdetleges jelei már a halak viselkedésén is megfigyelhetők
Portugál kutatók zebradániók (Danio rerio) viselkedését vizsgálták, hogy megfejtsék az empátia evolúciós alapjait. A fajtársak érzelmeire való reakciónak minden bizonnyal haszna van az egyed életben maradása szempontjából, csupán az nem világos egyelőre teljesen, hogy milyen folyamatok álnak a reakcióképzés hátterében. A zebradániókon végzett kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az empátia meglehetősen ősi reakció, írja a Science Alert.
A zebradániók között terjedő félelem hátterében kémiai folyamatok állhatnak, ami arra utal, hogy az empátia egészen az ember és a gerincesek vízben élő őseitől származhat. Ibukun Akinrinade, a portugáliai Instituto Gulbenkian de Ciência és kutatócsoportja zebradániókkal végzett kísérleteket.
Korábbi kutatások igazolták, hogy ezek a halak veszély esetén kémiai anyagokat bocsátanak ki, amellyel félelmüket és szorongásukat kommunikálják társaik felé. Ennek hatására nem csak az érintett egyedek váltak izgatottá, hanem a közelükben tartózkodók kortizolszintje is megemelkedett, reagáltak a másik érzelmi állapotára.
Az érzelmi reakció mértéke ráadásul attól függ, hogy az egyedek között milyen a kapcsolat. Az ismeretlen halak nem igen reagálnak egymás félelmére, míg a nagyobb ismertség erősebb érzelmi reakciót jelentett a kísérletekben.
A portugál kutatók ezek ismeretében kezdtek el az oxitocinnal kísérletezni. A zebradániókat először külön akváriumokban vizsgálták, külön csoportokat képezve aszerint, hogy a halak reagálnak-e egy veszélyben lévő másik raj szorongására. Voltak olyan egyedek, amelyek nem rendelkeztek oxitocinnal, ezt a csoportot gyakorlatilag teljesen hidegen hagyta, hogy a másik raj veszélyben van és ez a veszély potenciálisan őket is érintheti.
Azonban ha az oxitocint kívülről pótolták, a halak viselkedése megváltozott. Emiatt a kutatók a Science-ben közölt tanulmányukban arra jutottak, hogy már a halaknál is ez, az egyébként az embereknél is igen fontos hormon lehet felelős az empátia kialakulásáért. A reakciók hasonlósága miatt pedig arra következtettek, hogy feltehetően közös őstől származik az a képesség, hogy a fajtársak érzelmi állapotára reagálunk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: