Mindössze 2,3 millió évvel ezelőtt csapódott a Marsba az a meteorit, amely létrehozta a ma Corinto-kráter néven ismert, 14 kilométer átmérőjű mélyedést. De a Corinto nem az egyetlen, csak az elsődleges kráter, ami az esemény következében kialakult: a becsapódás után szerteszálló darabok körülbelül 2 milliárd további kráter kialakulásáért feleltek.

A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatóközpontjának munkatársai két, a Mars körül keringő űreszköz által készített képek segítségével becsülték meg a Corintót övező másodlagos kráterek számát, amit végül 1,3 milliárd és 3 milliárd közé tettek – írja a New Scientist. És nem is miniatűr darabokról beszélünk: mindegyik másodlagos kráter átmérője legalább 10 méteres.

A kráterek összessége egy nagyjából 1,4 millió négyzetkilométeres környéken terül el, ami kis híján akkora, mint Mongólia teljes területe. Ezen a vidéken landolt 2018-ban a NASA Mars InSight szondája is, amely sikeresen feltárta a bolygó belső aktivitását, és bár csak kétéves küldetésre tervezték, végül 2022 decemberében merült le teljesen és búcsúzott az űrkutatóktól.

A Corinto-kráter környéke vulkanizmusáról ismert, és a kisebb kráterek kiszáradt lávafolyamokat szakítanak meg, amelyek a Mars egyik legmagasabb hegységéből, az Elysium Monsból erednek.

A kutatást vezető Matthew Golombek szerint „a másodlagos kráterek számának felmérése azért fontos, hogy jobban megértsük, hogyan képes egy viszonylag kis méretű kráter ilyen sok anyagot kilőni magából a becsapódás során”. Ezt a folyamatot rengeteg tényező befolyásolja, a becsapódás helyszínének geológiájától kezdve a meteorit összetételéig, így ezek vizsgálata arról is árulkodhat, hogy miből áll a Mars felszíne és belseje, valamint azok hogyan reagálnak a becsapódásra.