Egy izzadsággal a bőrre kerülő fehérje védelmet biztosíthat a kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen – írja az MIT News egy kedden közölt kutatásra hivatkozva. A felfedezés új terápiák kidolgozásában segíthet az általában antibiotikumokkal kezelhető és az esetek többségében jellegzetes kiütéssel jelentkező fertőzéssel szemben.

„A fehérje valamilyen szintű védelmet adhat a Lyme-kór ellen, és úgy véljük, valódi lehetősége van annak, hogy erre építve a fertőzést megelőző vagy azt kezelő hatóanyagokat lehessen létrehozni” – mondta Michal Caspi Tal, az MIT biomérnöki tanszékének kutatója és a Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője.

Satu Strausz, a Helsinki Egyetem genetikusa és kollégái genomszintű asszociációs vizsgálatukkal (GWAS) azt találták, hogy a verejtékmirigyek által kiválasztott SCGB1D2 fehérjének egy úgynevezett missense variánsa, amelyben egyetlen aminosav módosul a normál fehérjéhez képest, megnöveli a Lyme-kór kialakulásának kockázatát.

A genetikai vizsgálat 617 ezer finn és észt ember genetikai adatait használta, akik közül 25 ezren voltak korábban Lyme-kórosok. Ennek eredményei arra utalnak, hogy a védő funkcióját elvesztett fehérjevariáns akár az emberek harmadánál is jelen lehet. A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: akkor is megbetegedhetünk, ha genomunk a fehérje normál változatát kódolja, így senkinek nem célszerű felhagyni a kullancsok elleni védekezéssel, főleg hogy azok más veszélyes kórokozókat is terjesztenek.

Azt, hogy a szekretoglobinok közé tartozó, korábban ismeretlen funkciójú fehérje tényleg gátolja a Lyme-kórt okozó Borrelia sp. baktériumok osztódását, a kutatók kísérletekkel igazolták. Amikor olyan baktériumokat juttattak be egerekbe, amiket korábban a SCGB1D2 fehérje missense variánsával kezeltek, az egereknél kialakult a Lyme-kór, míg amikor a fehérje normál változatát alkalmazták, akkor nem.

„A tanulmányban megmutattuk, hogy [utóbbi esetben] az egerek 10 napig egészségesek maradtak, de aztán egy hónapig követtük az egereket és akkor sem fertőződtek meg. Ez nemcsak a fertőzés eltolását, hanem annak megakadályozását jelentette” – mondta Tal, ami szerinte nagyon izgalmas eredmény volt. Bár még pontosan nem ismert, hogy miként fejti ki a fertőzésgátló hatását a fehérje, a kutatók azt remélik, hogy a válasz elvezethet új terápiák létrehozásához.

„Fantasztikus antibiotikumaink vannak, amik az emberek 90 százalékánál működnek, de mióta 40 éve ismert ez a betegség, ennél magasabb értéket nem tudtunk elérni” – tette hozzá Tal. A szakember szerint az emberek 10 százaléka az antibiotikumos kezelés után sem épül fel, és nekik nincs jelenleg megfelelő megoldás.