A kínai természetvédelem első számú, kritikusai szerint máig egyetlen sikertörténete az óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca) kihalásának, jelentős áldozatokat igénylő megakadályozása. A vadon élő populációk gyámolítása mellett az állami fajmentés kulcsa a faj fogságban élő egyedeinek szaporítása, aminek jelentős akadálya, hogy a nőstények évente egyszer, alig 40 órás időtartamban fogamzóképesek, az állatkerti hímek pedig még az ivarzás csúcsán is csak ritkán képesek megfelelni az evolúció által kijelölt feladatuknak.

Az Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmányukban kínai kutatók megtalálni vélik a vészesen hanyatló pandalibidó mikrobiológiai eredőjét. A New Scientist beszámolója szerint a pekingi kutatócsoport az egészséges emésztés mellett számos önszabályozási mechanizmussal kapcsolatba hozott bélflóra összetételét vizsgálta 20 hím egyed 72 székletmintájában. Az összehasonlító elemzés célja az volt, hogy kiderítsék van-e különbség az utódnemzés területén kompetens, illetve inkompetens egyedek mikrobiomjai között.

A kutatók egyetlen, de annál markánsabb különbséget fedeztek fel a székletek vizsgálatával: a szexuálisan kompetens csoporthoz tartozó egyedek bélflórájában szignifikánsan nagyobb volt a Clostridium nemhez sorolt anaerob baktériumok aránya. Állításuk szerint a számos emésztőszervi betegséget okozó toxinjaik okán hírhedté vált mikroorganizmusok a pandáknál kulcsszerepet tölthetnek be a hímek libidójának szabályozásában.

A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy a szexuális viselkedés és a baktériumok mikrobiomon belüli aránya közötti kapcsolat kétségtelennek látszik, a termékenyítő képességet még számos más tényező is befolyásolhatja, az már most is tudható, hogy a vadon élő, szaporodásbiológiailag a fogságban élőknél sikeresebb populációk által fogyasztott növényi takarmányok bizonyítottan kedveznek a Clostridium fajok felszaporodásának. Vagyis, így a tanulmány szerzőgárdája, az állatkerti pandákkal ugyanolyan bambuszféléket kellene etetni és akkor talán a termékenységi rátájuk is emelkedne.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az óriáspandáknak árt a túl sok ideális élőhely

Qubit.hu tudomány 2021. szeptember 21.

A Kínában zajló élőhelyvédelmi program annyira jól sikerült, hogy az erőforrások bősége miatt a pandákat semmi sem kényszeríti vándorlásra, így a populációk közötti génáramlás is erősen csökken.

Éveket kellett rá várni, de most ikreket szült a tokiói állatkert óriáspandája

Bodnár Zsolt tudomány 2021. június 24.

Mivel a nőstény pandák évente csak egyszer tüzelnek, és nagyon megválogatják a partnereiket, mindig rendkívüli esemény, ha bocsok születnek, főleg, ha ikrekről van szó. A kispandák születéséhez még a japán kormány is gratulált.

Kína megmentette az óriáspandát, de ennek az árát a ragadozók fizették meg

Dippold Ádám tudomány 2020. augusztus 4.

Az óriáspanda számít az állatvédelem jelképének, Kínában 1939 óta védelem alatt áll, ennek köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség 2016-ban a populációt a sebezhető kategóriába sorolta. Sikertörténetnek tűnik, de miközben az állatvédelem a pandára koncentrált, az állat élőhelyeiről eltűntek a nagyragadozók.