Az óriáspandáknak árt a túl sok ideális élőhely
A kevesebb néha több alapelvének biológiai bizonyítékával szolgál az a Conservation Biology folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet a brit Guardian hétfőn ismertetett. Amerikai és kínai vadbiológusok nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a sokáig a kihalás szélén álló, de még mindig a veszélyeztetett óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca) Kínában zajló élőhelyvédelmi programja annyira jól sikerült, hogy az már kockáztatja a faj populációszintű egészségét.
A kutatók a délnyugat-kínai Volong Nemzeti Parkban élő jelentősebb állomány ürülékének genetikai elemzésével és számítógépes modellszámításokkal meglepő összefüggést tártak fel a genetikai sokszínűséget szavatoló génáramlás és az élőhely minősége között. Azt találták, hogy amennyiben egy adott populáció által lakott területen 80 százalék fölé nő az ideális bambuszerdők aránya, akkor erősen csökken a génáramlás mértéke. Magyarázatuk szerint ennek az az oka, hogy az erőforrások bősége miatt a pandákat semmi sem kényszeríti vándorlásra, ezért más populációkkal sem kerülnek kapcsolatba, így nincs esély a vérfrissítésre.
Az eredmény természetesen nem kérdőjelezi meg az élőhelyvédelem létjogosultságát, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a részben tökéletlen környezet akár még előnyöket is nyújthat. A kutatók szerint a mozaikosabb szerkezetű, ökológiai folyósokkal összekapcsolt táj dinamikusabb génáramlást generál – érdemes tehát ezt a szempontot is figyelembe venni a természetvédelmi stratégiák újra tervezésekor.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Éveket kellett rá várni, de most ikreket szült a tokiói állatkert óriáspandája
Mivel a nőstény pandák évente csak egyszer tüzelnek, és nagyon megválogatják a partnereiket, mindig rendkívüli esemény, ha bocsok születnek, főleg, ha ikrekről van szó. A kispandák születéséhez még a japán kormány is gratulált.
Kína megmentette az óriáspandát, de ennek az árát a ragadozók fizették meg
Az óriáspanda számít az állatvédelem jelképének, Kínában 1939 óta védelem alatt áll, ennek köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség 2016-ban a populációt a sebezhető kategóriába sorolta. Sikertörténetnek tűnik, de miközben az állatvédelem a pandára koncentrált, az állat élőhelyeiről eltűntek a nagyragadozók.
Kilenctagú kínai kutatócsoport fejtette meg, miért hemperegnek lószarban a pandák
A kínai óriáspandák imádják a lovak ürülékét, egy friss kutatásból most az is kiderült, hogy miért: ha tíz napnál frissebb termésben hemperegnek, kevésbé fáznak. Az állatok hőérzetét két vegyület befolyásolja, ezeket egereknél is sikeresen alkalmazták.