Húskonzervként vitték magukkal a mocsári teknősöket a kőkorszaki utazók
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nTWz5wqKK0a7k89s-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A Magdeburg melletti Barleben-Adamssee kavicsbánya területén található lelőhelyről nemrégiben előkerült kőkorszaki szerszámok, fegyverek, állatcsontok és növényi élelmiszermaradékok mellett teknőspáncélok töredékeit is sikerült azonosítani, amelyek arra utalnak, hogy a szállítást jól bíró hüllőket a mai konzervek elődjeiként útravalóként vitték magukkal a korabeli emberek – olvasható a Szász-Anhalti Állami Örökségvédelmi és Régészeti Hivatala közleményében.
Az Arkeo News ismertetője szerint a mocsári teknős (Emys orbicularis) páncéljaként azonosított maradványok kora 50 és 42 ezer év közé tehető.
![A Magdeburg melletti Barleben-Adamssee kavicsbányából előkerült 50 ezer éves teknőspáncélok A Magdeburg melletti Barleben-Adamssee kavicsbányából előkerült 50 ezer éves teknőspáncélok](https://assets.4cdn.hu/kraken/82bHzBEMbG00GW8as.png)
A kutatók úgy vélik, hogy mivel a faj tojásaiban csak 18-20 Celsius-fok feletti hőmérsékleten növekednek életképes utódok, és ebben az időszakban a mai Barleben-Adamsee területét szinte az egész évben jég borította, a teknősök távoli déli területekről érkező emberek poggyászaként kerültek ide.
A néprajzi és történelmi források szerint a középkorig egyáltalán nem volt ritka, hogy a teknősök élő konzervekként biztosították a friss állati fehérjét. Mindezt a leletek további vizsgálatával kívánják bizonyítani, illetve kizárni a régészek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: