Húskonzervként vitték magukkal a mocsári teknősöket a kőkorszaki utazók
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Magdeburg melletti Barleben-Adamssee kavicsbánya területén található lelőhelyről nemrégiben előkerült kőkorszaki szerszámok, fegyverek, állatcsontok és növényi élelmiszermaradékok mellett teknőspáncélok töredékeit is sikerült azonosítani, amelyek arra utalnak, hogy a szállítást jól bíró hüllőket a mai konzervek elődjeiként útravalóként vitték magukkal a korabeli emberek – olvasható a Szász-Anhalti Állami Örökségvédelmi és Régészeti Hivatala közleményében.
Az Arkeo News ismertetője szerint a mocsári teknős (Emys orbicularis) páncéljaként azonosított maradványok kora 50 és 42 ezer év közé tehető.
A kutatók úgy vélik, hogy mivel a faj tojásaiban csak 18-20 Celsius-fok feletti hőmérsékleten növekednek életképes utódok, és ebben az időszakban a mai Barleben-Adamsee területét szinte az egész évben jég borította, a teknősök távoli déli területekről érkező emberek poggyászaként kerültek ide.
A néprajzi és történelmi források szerint a középkorig egyáltalán nem volt ritka, hogy a teknősök élő konzervekként biztosították a friss állati fehérjét. Mindezt a leletek további vizsgálatával kívánják bizonyítani, illetve kizárni a régészek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A sör miatt kezdett földet művelni és gabonát termeszteni az emberiség – legalábbis a legújabb kutatás szerint
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Ezeréves tyúktojást találtak izraeli régészek – és véletlenül eltörték
Megdőlt a száznapos tojás rekordja, bár az ezeréves tojás étkezésre már valószínűleg nem alkalmas. Annak idején emésztőgödörbe került, valószínűleg ennek köszönheti, hogy épségben fennmaradt.
Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.