Michelin-csillagos menü és saját inas a repülőn, fűtött márványkád és eredeti Picasso a luxushajón, bér-Bugatti, esetleg föld körüli taxiút? Az űrturizmus százezres-milliós jegyáraitól sokan levegő után kapkodnak, de nem kell a Kármán-vonalig repülnünk, hogy utazásra költsük egy kisebb lakás árát: elég, ha befizetünk a világ legdrágább autó-, vonat-, hajó- és repülőútjaira.
Dobogós a szingapúri, a német és a dél-koreai útlevél – ezekkel lehet a legtöbb országba beutazni. Az amerikai nem is olyan régen még a második volt, de már csak a hetedik.
A környező országok közül Csehország, Horvátország, Szlovénia és Szerbia fogadja el a magyar oltási igazolványt. Az Egyesült Államokba, Finnországba, Norvégiába vagy Oroszországba a járványveszély miatt még egyáltalán nem lehet turisztikai célokkal beutazni, miközben Mexikó tárt karokkal várja a turistákat.
Könnyebb átlépni a hangsebességet, mint fenntartható üzleti modellt építeni csendes szuperszonikus repülőgépekre. Az Aerion Corporation dollármilliárdokat költött a projektre, de likviditási gondok miatt felhagynak az Aerion Supersonic 2 utasszállító gép fejlesztésével.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
A dán kormány mobilalkalmazás formájában fejleszt nemzetközi utazásra feljogosító igazolást azoknak, akik már megkapták a covid elleni védőoltást.
Az animáción az állomásra való megérkezéstől a kapszulába való beszálláson át a hipergyors városközi utazásig megmutatja, hogyan tervezi a Virgin a közlekedés jövőjét.
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
Ha nem lehet külföldre menni, a külföldet kell belföldre hozni. A kínai fiatalok imádják a japán kultúrát, ráadásul az ország vezetői is igyekeznek egyre inkább a Japánnal való barátságot hangsúlyozni a nyugati világgal való szembenállás helyett.
Egy elemzésben kiszámították, melyik ország jár jól, és melyik jár rosszul azzal, hogy a külföldi turisták elmaradnak, cserébe viszont az utazni vágyók országon belül költekeznek. Kína nagyot szakíthat.
A vírus terjedését eredményesen megfékező szigetországok a tervek szerint elsőként nyitják meg a határaikat – egyelőre csakis egymás számára. Ezt hívják utazóbuboréknak.
A Sjælland szigetének keleti partvidékén magasodó Stevns Klint sziklák nemcsak lélegzetelállítóak, hanem a földi élővilág történetét megváltoztató esemény nyomait is rejtik.
Amíg Kiotótól Edóig érünk, hőfürdőzhetünk, megállhatunk tájképet festeni, megcsodálhatjuk az utunkat szegélyező szentélyeket, és fogadókban várhatjuk be a többieket. A Tokaido egy szép kialakítású családi társasjáték, amely látszólag előre meghatározott, de azért bőven van tere benne a stratégiai megfontolásoknak is.
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
A francia kalandor egy 6 négyzetméteres térben hánykolódott az óceánon karácsony óta, most véget ért 4715 kilométeres túrája: narancssárga hordója egy karibi szigeten kötött ki.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
Egyre több turistaparadicsomot fenyeget a pusztulás veszélye, az ok pedig paradox módon éppen az, hogy túl sok turistát vonzanak.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.