Egy elemzésben kiszámították, melyik ország jár jól, és melyik jár rosszul azzal, hogy a külföldi turisták elmaradnak, cserébe viszont az utazni vágyók országon belül költekeznek. Kína nagyot szakíthat.
A vírus terjedését eredményesen megfékező szigetországok a tervek szerint elsőként nyitják meg a határaikat – egyelőre csakis egymás számára. Ezt hívják utazóbuboréknak.
A Sjælland szigetének keleti partvidékén magasodó Stevns Klint sziklák nemcsak lélegzetelállítóak, hanem a földi élővilág történetét megváltoztató esemény nyomait is rejtik.
Amíg Kiotótól Edóig érünk, hőfürdőzhetünk, megállhatunk tájképet festeni, megcsodálhatjuk az utunkat szegélyező szentélyeket, és fogadókban várhatjuk be a többieket. A Tokaido egy szép kialakítású családi társasjáték, amely látszólag előre meghatározott, de azért bőven van tere benne a stratégiai megfontolásoknak is.
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
A francia kalandor egy 6 négyzetméteres térben hánykolódott az óceánon karácsony óta, most véget ért 4715 kilométeres túrája: narancssárga hordója egy karibi szigeten kötött ki.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
Egyre több turistaparadicsomot fenyeget a pusztulás veszélye, az ok pedig paradox módon éppen az, hogy túl sok turistát vonzanak.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.