Lakhatónak tűnő exobolygót találtak a Föld közelében

A Gliese 12 b 12,8 nap alatt kerüli meg a napját, nagyjából akkora, mint a Vénusz, a kutatók pedig a felszíni hőmérsékletét 42 fokosra becsülik, amivel ez lenne az egyik leghűvösebb exobolygó, amit valaha vizsgáltak.

Mindez azzal együtt, hogy mindössze 40 fényévnyire található, akár azt is jelentheti, hogy gyakorlatilag a szomszédban egy lakható bolygó van – de a helyzet nem ilyen egyszerű, az első kérdés ugyanis az, hogy a Gliese 12 b-nek van-e légköre, és ha van is, az milyen.

A NASA már több Földhöz hasonló méretű és tömegű bolygót vizsgált, de kevés annyira alkalmas az alaposabb kutatásra, mint a Gliese 12 b. Először is úgy tűnik, hogy a lakhatósági zóna megfelelő pontján helyezkedik el, vagyis nincs se túl közel a napjához, se túl távol tőle.

Az exobolygó távolsága a mi Napunk esetében nem lenne elég ahhoz, hogy a zónán belül legyen, a Gliese 12 b napja azonban egy vörös törpe, így az exobolygó csupán 1,6-szor annyi sugárzást kap a saját napjától, mint a Föld a Naptól.

Légkörkérdés

Shishir Dholakia asztrofizikus, a kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője szerint a 42 fokos hőmérsékletet azt feltételezve becsülték meg, hogy a bolygónak nincs légköre – de még az is kiderülhet, hogy van. Most ez a kutatás legfőbb kérdése, nem csak a Gliese 12 b miatt, hanem más exobolygók miatt is: azt még nem sikerült kideríteni, hogy vajon a hűlő csillagok körül keringő bolygók képesek-e megtartani a légkörüket.

Larissa Palethorpe, a tanulmány vezető szerzője szerint ez fényt deríthet arra is, hogy milyen lépésekben alakulhat ki egy élhető bolygó. A Földnek és a Vénusznak is van légköre, de a Vénusz nem alkalmas az életre, a Gliese 12 b viszont több sugárzást kap a napjától, mint a Föld, de kevesebbet, mint a Vénusz.

Fukui Akihiko, aki szintén vizsgálta a Gliese 12 b-t, a legközelebbi, Föld méretű, tranzícionáló bolygó, amit eddig találtak. Az exobolygóval a tervek szerint a jövőben a James Webb űrtávcsővel is vizsgálják, így több is kiderülhet a légköréről vagy annak hiányáról.

Persze a 40 fényév csak csillagászati léptékben kevés, és nem is valószínű, hogy valóban alkalmas lenne az emberi életre – ha más nem, hát az is megnehezítené a letelepedést, hogy még ez is baromi messze van: ha az ember például gyalog indulna neki, 2 638 888 888 888 nap múlva érne csak oda. Alvás nélkül.