Ölelgess tehenet! A szarvasmarha-asszisztált terápia az embert és az állatot is boldogítja
A legkülönfélébb mentális és fizikai zavarok kezelésére világszerte egyre gyakrabban és szélesebb körben alkalmazott állatasszisztált terápiák hatásosságát mindezidáig csak az emberek oldaláról vizsgálták. Bár az kétségtelen, hogy az állati terapeuták jólléte mindig is kiemelt fontosságú volt a kezdetben kutyákat és lovakat, az utóbbi évtizedben pedig a macskáktól a nyulakig sokféle simogatható szőrös emlőst bevonó gyógyító praxisban.
Egy, a Human-Animal Interaction folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány elsőként vizsgálja, hogy az efféle relációban az állati terapeuta miként érzi magát. „A szarvasmarha-asszisztált terápia nem csak a humán résztvevők javát szolgálja” – nyilatkozta a New Scientistnek Katherine Compitus, a New York-i Egyetem klinikai pszichológusa, aki Sonya Bierbowerrel, a Westpoint Katonai Akadémia szakpszichológusával közösen kidolgozta azt a Human-Animal Interaction Scale (HAIS) néven publikált skálát, amellyel immár állítólag megbízhatóan mérhető az állati elégedettség az ilyen interakciókban.
A két kutató azután vállalkozott az urbánus embernek igencsak szokatlan feladatra, hogy az elmúlt pár évben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is gombamód szaporodni kezdtek a vidéki tehenészetek és szarvasmarhákat tartó gazdaságok által cow cuddling, illetve cow hugging (magyarul tehénölelés) címen meghirdetett kurzusok. A tanyalátogatások célja, hogy a kérődzők társaságában a természettől elszakadt, agyonstresszelt városlakók frusztrációikat feledve rátaláljanak a vágyott békére, lelki és testi harmóniára.
Érzelmes tejelők
Bierbower és Compitus egy 2017-ben publikált, a tehenek és borjaik közötti érzelemgazdag viszonyt az állati vokalizáció alapján bizonyító etológiai tanulmány ismeretében már a vizsgálat előkészítésekor tisztában voltak azzal, hogy a szarvasmarhák összetett kognitív képességekkel rendelkező, gazdag szociális életet élő haszonállatok. Ahogy azzal is, hogy a tehenek, bikák és borjak hangjelzései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az állat miként érzi magát egy-egy szituációban, illetve hogy kedvére vagy ellenére van-e az adott, emberekkel folytatott interakció.
A HAIS nevű skálázáshoz ezek alapján a pszichológusok egy olyan 24 pontos kérdőívet szerkesztettek, amelyben a terápia emberi alanyainak az állat állapotára vonatkozó 10 kérdésre is válaszolniuk kellett. „Azok a szarvasmarhák ugyanis, amelyek kényelmetlenül érzik magukat az ember jelenlétében, gyakrabban használják a vokális stresszjelzéseket, vagyis bőgnek, míg az emberi társaságot élvező egyedek elfekszenek, aztán pedig szagolgatni, vagy épp nyalogatni kezdik az embereket. Az utóbbi egyértelműen a barátságos kapcsolatfelvételt jelzi, pár perces időtartamban pedig a már kialakult bensőséges viszony megerősítésének jele” – magyarázta a lapnak Compitus.
Állati szexizmus?
A kutatásba egyenlő arányba bevont „tehénölelő” nők és férfiak által kitöltött kérdőívek kiértékelése azt mutatta, hogy az állatok java élvezte a terápiás helyzetet, több mint kétharmad arányban fél óránál is hosszabb időt töltöttek fekve kérődzve az emberek társaságában. Egyetlen – mint utóbb kiderült, traumákkal terhelt előéletű – fiatal egyed kivételével egyikük sem érezte stresszesnek a szituációt.
Ennél meglepőbb volt ugyanakkor, hogy az interakciós skála szignifikánsan magasabb értéket mutatott akkor, amikor a tehenek nőkkel kerültek kapcsolatba. „Az állatok erősebb preferenciát mutattak a nők irányában, míg a férfiakkal jóval kisebb arányban alakítottak ki érzelmi kapcsolatot, és a megerősítéses nyalogatás is alig fordult elő, ráadásul a kölcsönös kötődési viselkedésről is csak a női alanyok számoltak be” – magyarázták a kutatók.
Bierbower és Compitus arra a kérdésre, hogy mi a magyarázat a nemek közötti erős eltérésre, nem tudott magyarázatot adni. „További tesztelés nélkül nem világos, hogy az állatok általában a nők figyelmét hívták-e fel, vagy a nők nagyobb valószínűséggel kezdeményezték az akciókat, mint a férfiak” – fogalmaztak a kutatók.
Az alábbi videóban a tehénöleléses terápiák rövid összefoglalója látható:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: