Érdekes összefüggések tárulnak fel az utóbbi években az egyre felkapottabb súlycsökkentő gyógyszerekkel kapcsolatban, amiket a New Scientist szerzője, Simar Bajaj, a Massachusetts General Hospital munkatársa gyűjtött össze. A korunk csodaszereiként emlegetett szemaglutid (Ozempic és Wegovy néven forgalmazott), a liraglutid (Saxenda és Victoza néven forgalmazott) és a tirzepatid (Mounjaro és Zepbound néven forgalmazott) fogyást könnyítő gyógyszerek hatásmechanizmusa leegyszerűsítve azon alapszik, hogy teltségérzetet biztosítanak a pácienseknek, akiknek így csökken az étvágya és beindulhat náluk a fogyás. Sokan a testtömegük 15-21 százalékától is megszabadulhatnak a kezelés hatására, ami általában a kardiovaszkuláris rendszer egészsége, a cukorbetegség tüneteinek, valamint szövődményeinek enyhítése szempontjából is fontos következmény.

De úgy fest, nem csak ezekre jók a felsorolt gyógyszerek, amelyek egy része Magyarországon is elérhető, de kizárólag cukorbetegségre felírva. Friss tanulmányok és korábbi kutatási eredmények metaanalízisei arra világítanak rá, hogy a különböző glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) nevű bélhormont utánzó gyógyszerek a depresszió és a szorongás kezelésében is hatékony szerek lehetnek.

Ez a hatás ráadásul nem feltétlenül fogható a nagy mértékű fogyásra. Bár a depresszió és a testsúlyváltozás között ismert kapcsolat van, egy kismintás kutatás kimutatta, hogy számottevő kedélyállapot-változást tapasztaltak azok is, akik nem fogytak a gyógyszerekkel.

A kutatók szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a bélhormonra reagáló receptorok nemcsak a bélben, hanem az agy számos pontján is megtalálhatók, köztük olyan agyterületeken, mint a prefrontális kéreg, a hippokampusz és az amygdala. Ezáltal a stimuláció, amit a hormon jelent, hatással lehet az érzelmekre is.

Jelenleg a hangulatzavarok közvetlen kezelési lehetőségeit vizsgálja Rodrigo Mansur a kanadai Torontói Egyetem munkatársa, aki szerint az agy vérellátásának és glükózhozzáférésének javításán keresztül a neurodegeneratív betegségekben is hasznos lehet a gyógyszerek alkalmazása. A szakértő úgy véli, hogy az Alzheimer- és a Parkinson-kórban is alkalmazhatják a szemaglutidokat, ha bebizonyosodik az elmélete. A GLP-1-et utánzó molekulák emellett segítenek csökkenteni az oxidatív stressz káros hatásait, továbbá a gyulladásokat. Ezek a pozitív hatások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a cukorbetegség kezelése és a fogyás elősegítése mellett további alkalmazási területeken próbálják ki a gyógyszereket.

Lehetőséget látnak továbbá az epilepszia kezelésére is a szemaglutidokkal, valamint a sztrók megelőzésében is. A sóvárgás és a függőségek elleni hatásról pedig megannyi már kezelés alatt álló páciens beszámolt – idéz is közülük a cikkében Bajaj, aki megemlíti, hogy az étkezési zavarok gyógyításában is szerepet kaphatnak majd a szemaglutid és a hasonló gyógyszercsoportok.